Teleki Pál halálának évfordulójára
1941. április 3-a hajnalán öngyilkos lett Magyarország miniszterelnöke, gróf Teleki Pál.
Ő már a második Teleki politikus, aki önkezével vetett véget életének. Teleki László 1861-es halálának körülményeiben nem értenek a szakemberek egyet, de az öngyilkosság benne él a közvéleményben.
Teleki Pál kiváló földrajztudós, a trianoni béketárgyalások „vörös térképének” elkészítője. A Kárpát-medence térképén piros színnel jelölte a magyar nemzetiségűeket, így érzékelve a négy nagyhatalom előtt a tervezett határok elfogadhatatlanságát az általuk is elvben hirdetett etnikai határokkal szemben. Bármennyire szakszerű, felkészült és hatásos volt a békekonferencián, a határokat nem tudta megváltoztatni.
A hatvankét éves miniszterelnök komoly testi és lelki bajokkal küzdött. Törékeny egészségi állapotára való tekintettel még a katonai szolgálat alól is felmentést kapott. A fronton önkéntesként harcolt automobiljával futárként. Élete végéig tartó vesebetegségét a fronton szerezhette. Depressziójának jelei is hamar megmutatkoztak. Önértékelési problémákra utal, hogy még a Magyar Földrajzi Társaság főtitkári posztjára is alkalmatlannak tartotta magát. 1923–1924-ban pedig le akart mondani az egyetemi tanári posztjáról. A királypuccs (IV. Habsburg Károly sikertelen visszatérési akciója) idején pedig öngyilkosságot akart végrehajtani.
1939-ben másodszor kezdte meg miniszterelnöki tevékenységét. A háború egy egészséges idegrendszerű ember idegeit is kikezdte volna. Ebben az időszakban családjában is egymást érik a bajok, tragédiák: feleségéről kiderül, hogy halálos beteg, idős édesanyja közel volt a halálhoz, gyermekei házasságai kudarcba fulladnak. Gyakori látogatója ekkor az orvosoknak, fogorvosnak, még egy kisebb baleset is éri. Ehhez járul hozzá erős betegségtudata.
Szembe kell néznie politikája kudarcaival is. A jugoszláv kérdésben olyan kényszerpályára került, amelyben jó döntést nehezen lehetett volna hozni. A történelem bizonyítása szerint ő a két rossz közül a rosszabbat választotta. A területnagyobbítás ehetőségei mellett mindig kiállt. (Ez már az 1920-as évek bukott magyarországi frankhamisítási botrányidején is megmutatkozott első miniszterelnöksége idején, amikor kiderült, hogy tudott az „állami” pénzhamisításról.)
A „nyitott ablak” politikája a fegyveres semlegesség helyett egyre kevesebb mozgásteret biztosított az országnak.
Belpolitikája sem volt sikeres. Amikor a visszacsatolt erdélyi területeken járt, ahová családi szálak is kötötték, elkeseredetten tapasztalta, hogy a nemzetiségi politikát semmibe veszik, folyik az erőszakos magyarosítás.
Ahogy Teleki László esetében, úgy teleki Pálnál is felmerült az öngyilkosság helyett a gyilkosság lehetősége is a búcsúlevél, az orvos szakértői vélemény ellenére. Az időpont azonban egyértelmű: német motoros alakulatok vonultak át Budapesten április harmadika reggelén. A temetés alatt pedig a légiriadó-szirénái szólaltak meg.
www.korunk.org
Ő már a második Teleki politikus, aki önkezével vetett véget életének. Teleki László 1861-es halálának körülményeiben nem értenek a szakemberek egyet, de az öngyilkosság benne él a közvéleményben.Teleki Pál kiváló földrajztudós, a trianoni béketárgyalások „vörös térképének” elkészítője. A Kárpát-medence térképén piros színnel jelölte a magyar nemzetiségűeket, így érzékelve a négy nagyhatalom előtt a tervezett határok elfogadhatatlanságát az általuk is elvben hirdetett etnikai határokkal szemben.
A hatvankét éves miniszterelnök komoly testi és lelki bajokkal küzdött. Törékeny egészségi állapotára való tekintettel még a katonai szolgálat alól is felmentést kapott. A fronton önkéntesként harcolt automobiljával futárként. Élete végéig tartó vesebetegségét a fronton szerezhette. Depressziójának jelei is hamar megmutatkoztak. Önértékelési problémákra utal, hogy még a Magyar Földrajzi Társaság főtitkári posztjára is alkalmatlannak tartotta magát. 1923–1924-ban pedig le akart mondani az egyetemi tanári posztjáról. A királypuccs (IV. Habsburg Károly sikertelen visszatérési akciója) idején pedig öngyilkosságot akart végrehajtani.
1939-ben másodszor kezdte meg miniszterelnöki tevékenységét. A háború egy egészséges idegrendszerű ember idegeit is kikezdte volna. Ebben az időszakban családjában is egymást érik a bajok, tragédiák: feleségéről kiderül, hogy halálos beteg, idős édesanyja közel volt a halálhoz, gyermekei házasságai kudarcba fulladnak. Gyakori látogatója ekkor az orvosoknak, fogorvosnak, még egy kisebb baleset is éri. Ehhez járul hozzá erős betegségtudata.
Szembe kell néznie politikája kudarcaival is. A jugoszláv kérdésben olyan kényszerpályára került, amelyben jó döntést nehezen lehetett volna hozni. A történelem bizonyítása szerint ő a két rossz közül a rosszabbat választotta. A területnagyobbítás ehetőségei mellett mindig kiállt. (Ez már az 1920-as évek bukott magyarországi frankhamisítási botrányidején is megmutatkozott első miniszterelnöksége idején, amikor kiderült, hogy tudott az „állami” pénzhamisításról.)
A „nyitott ablak” politikája a fegyveres semlegesség helyett egyre kevesebb mozgásteret biztosított az országnak.
Belpolitikája sem volt sikeres. Amikor a visszacsatolt erdélyi területeken járt, ahová családi szálak is kötötték, elkeseredetten tapasztalta, hogy a nemzetiségi politikát semmibe veszik, folyik az erőszakos magyarosítás.
Ahogy Teleki László esetében, úgy teleki Pálnál is felmerült az öngyilkosság helyett a gyilkosság lehetősége is a búcsúlevél, az orvos szakértői vélemény ellenére. Az időpont azonban egyértelmű: német motoros alakulatok vonultak át Budapesten április harmadika reggelén. A temetés alatt pedig a légiriadó-szirénái szólaltak meg.
www.korunk.org
Hozzászólások