Titanic Filmfesztivál - Bucsi Réka rajzanimációját vetítik a nyitófilm előtt
Bucsi Réka Symphony no. 42 című rajzanimációja a Titanic Filmfesztivál csütörtöki nyitófilmje előtt mutatkozik be. A rendezőnő a bemutató előtt elmesélte az MTI-nek, hogy szereti a bálnákat, a következő munkáján pedig hamarosan Dániában kezd dolgozni.
A Symphony no. 42 Bucsi Réka vizsgafilmjeként készült el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. Az animáció bejutott az idei Berlinale rövidfilmes versenyprogramjába, és hamarosan újabb nemzetközi fesztiválokon szerepel.
A tízperces digitális rajzanimáció rövid leírásában az olvasható: 47 megfigyelés ember és környezete irracionális kapcsolatáról. "A 47 képnek nincs különösebb jelentése, egyszerűen ennyi jelenetből jött ki, a szám a film struktúrájára utal. Tetszik, amikor egy film meghatározásából kiderül, hogy milyen a szerkezete" - mondta el a rendező.
A címre utalva hozzátette: a 42 egy misztikus szám, például ekkora a szivárvány dőlésszöge, és a matematikában is külön értelmet kap. "Valószínűleg nem jelent semmit, de közben lehet, hogy mindent meghatároz.". Az animáció születését komponálásnak érezte. "A kezdetben még szerteágazó film munka közben, lassan állt össze egy szimfóniává."
Az izgalmas képi világú, irracionális jeleneteket az univerzumot értelmező rajza előtt magát főbelövő róka vezeti be, egy róka tér vissza a befejező képsorban is, kerek egésszé formálva a rövidfilmet.
A rendező megemlítette, hogy éppen a filmet keretbe foglaló első és utolsó jelenet a kedvence, mert az hordozza az egész film esszenciáját. A filmvásznon aztán egymást követik az abszurd képsorok az állatkertben Help Me szavakat festő elefántról, a tenger állatait felszippantó repülő csészealjról, a konyha padlójából felmerülő vízilóról, a delfinnel találkozó fűnyíróról és a barlangban laptopozó majmokról.
Bucsi Réka úgy fogalmazott: animációja rendhagyó narratívával dolgozik. "Próbáltam minél több érzésbeli, hangulatbeli, ritmusbeli, színbeli párhuzammal összekötni a képeket. Hogy a néző ne azt képzelje, hogy egy könyvet lapozgat, hanem az asszociációkat követve lássa meg az összefüggést közöttük."
Ember és állat viszonyától, ember és természet viszonyáról szól a produkció. De vajon tudatosan választotta-e a "divatos" környezetvédelmi témát? Ezzel kapcsolatban a rendező arról beszélt: nem a téma köré rendezte az ötleteket, hanem épp fordítva. "Alapvetően érdekel a környezetvédelem, nyilván ezért támadtak ilyen ötleteim." Ugyanakkor hozzáfűzte: örül annak, hogy számos zöld tematikájú fesztivál tűzi műsorára a Symphonyt.
A produkció digitális rajztáblával, számítógépes technikával készült „Úgy kell elképzelni a folyamatot, mint a klasszikus átvilágító asztalon, képkockáról képkockára megrajzolt filmet, csak éppen most nem papírra dolgoztunk, hanem rögtön a számítógépbe visszük be a rajzokat."
- mesélte felidézve, hogy mások mellett a tanára és konzulense Richly Zsolt volt a segítségére a kis megszakításokkal másfél évig tartó munkában. "Éles szeme van, és sok dolgot észrevett, amit én esetleg nem. Fontos volt a vizuális világ kialakításában."
Az animációt a rendező a Sri Lanka-i bálnáknak ajánlja a film végén. "Szép gesztusnak tartom azt, ha egy alkotást valakinek ajánlanak. Akkoriban jártam Sri Lankán, amikor a film készült. Láttam kék bálnákat és nagy hatást gyakoroltak rám. De volt ebben egy kettősség: egy csomó turista kishajón követte a bálnákat, köztük én, és úgy éreztem, hogy ezt nem szeretik a bálnák." Egyébként a filmben is megjelenik egy bálna, abban a jelentben, amelyben az ufó felszívja a tenger élővilágát.
További terveiről elárulta, hogy hamarosan Dániába indul, ahol fél évig az új animációs filmjén dolgozik, ami jelenleg még egészen korai stádiumnál tart, és egy alkotói csapat munkájában is részt vesz majd. Közben egy japán pályázaton is gondolkodik, mivel inspirálónak találja a kortárs animációs rövidfilmet és a teljesen idegen környezet.
A Titanicon idén sok rendezőnő munkáját láthatja a közönség. Bucsi Réka megerősítette, hogy az animáció területén is egyre több a női alkotó. "Azt gondolom, jó dolog, hogy egyre több női rendező kap lehetőséget, de nem szeretem a női filmfesztiválokat, pedig egy sor női animációs fesztivált rendeznek. Feministának tartom magam, és szerintem helytelen ezt a fajta megkülönböztetés. Úgy vélem alkotói szempontból a nemek között nincs különbség. A nők nem női filmet csinálnak, nem feltétlenül ismerhető fel, hogy egy alkotást nő vagy férfi készített" - fejtette ki.
A Sympony no. 42 fesztiválszereplése tovább folytatódik: Lisszabonba, Berlinbe, majd Csehországba is elkíséri további rangos animációs mustrákra, ahová meghívást kapott - számolt be róla a rendező.
Bucsi Réka animációját a Lovak és emberek kísérőfilmjeként április 7-én és 10-én láthatja a Titanic közönsége.
MTI
A Symphony no. 42 Bucsi Réka vizsgafilmjeként készült el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. Az animáció bejutott az idei Berlinale rövidfilmes versenyprogramjába, és hamarosan újabb nemzetközi fesztiválokon szerepel.
A tízperces digitális rajzanimáció rövid leírásában az olvasható: 47 megfigyelés ember és környezete irracionális kapcsolatáról. "A 47 képnek nincs különösebb jelentése, egyszerűen ennyi jelenetből jött ki, a szám a film struktúrájára utal. Tetszik, amikor egy film meghatározásából kiderül, hogy milyen a szerkezete" - mondta el a rendező.
A címre utalva hozzátette: a 42 egy misztikus szám, például ekkora a szivárvány dőlésszöge, és a matematikában is külön értelmet kap. "Valószínűleg nem jelent semmit, de közben lehet, hogy mindent meghatároz.". Az animáció születését komponálásnak érezte. "A kezdetben még szerteágazó film munka közben, lassan állt össze egy szimfóniává."
Az izgalmas képi világú, irracionális jeleneteket az univerzumot értelmező rajza előtt magát főbelövő róka vezeti be, egy róka tér vissza a befejező képsorban is, kerek egésszé formálva a rövidfilmet.
A rendező megemlítette, hogy éppen a filmet keretbe foglaló első és utolsó jelenet a kedvence, mert az hordozza az egész film esszenciáját. A filmvásznon aztán egymást követik az abszurd képsorok az állatkertben Help Me szavakat festő elefántról, a tenger állatait felszippantó repülő csészealjról, a konyha padlójából felmerülő vízilóról, a delfinnel találkozó fűnyíróról és a barlangban laptopozó majmokról.
Bucsi Réka úgy fogalmazott: animációja rendhagyó narratívával dolgozik. "Próbáltam minél több érzésbeli, hangulatbeli, ritmusbeli, színbeli párhuzammal összekötni a képeket. Hogy a néző ne azt képzelje, hogy egy könyvet lapozgat, hanem az asszociációkat követve lássa meg az összefüggést közöttük."
Ember és állat viszonyától, ember és természet viszonyáról szól a produkció. De vajon tudatosan választotta-e a "divatos" környezetvédelmi témát? Ezzel kapcsolatban a rendező arról beszélt: nem a téma köré rendezte az ötleteket, hanem épp fordítva. "Alapvetően érdekel a környezetvédelem, nyilván ezért támadtak ilyen ötleteim." Ugyanakkor hozzáfűzte: örül annak, hogy számos zöld tematikájú fesztivál tűzi műsorára a Symphonyt.
A produkció digitális rajztáblával, számítógépes technikával készült „Úgy kell elképzelni a folyamatot, mint a klasszikus átvilágító asztalon, képkockáról képkockára megrajzolt filmet, csak éppen most nem papírra dolgoztunk, hanem rögtön a számítógépbe visszük be a rajzokat."
- mesélte felidézve, hogy mások mellett a tanára és konzulense Richly Zsolt volt a segítségére a kis megszakításokkal másfél évig tartó munkában. "Éles szeme van, és sok dolgot észrevett, amit én esetleg nem. Fontos volt a vizuális világ kialakításában."
Az animációt a rendező a Sri Lanka-i bálnáknak ajánlja a film végén. "Szép gesztusnak tartom azt, ha egy alkotást valakinek ajánlanak. Akkoriban jártam Sri Lankán, amikor a film készült. Láttam kék bálnákat és nagy hatást gyakoroltak rám. De volt ebben egy kettősség: egy csomó turista kishajón követte a bálnákat, köztük én, és úgy éreztem, hogy ezt nem szeretik a bálnák." Egyébként a filmben is megjelenik egy bálna, abban a jelentben, amelyben az ufó felszívja a tenger élővilágát.
További terveiről elárulta, hogy hamarosan Dániába indul, ahol fél évig az új animációs filmjén dolgozik, ami jelenleg még egészen korai stádiumnál tart, és egy alkotói csapat munkájában is részt vesz majd. Közben egy japán pályázaton is gondolkodik, mivel inspirálónak találja a kortárs animációs rövidfilmet és a teljesen idegen környezet.
A Titanicon idén sok rendezőnő munkáját láthatja a közönség. Bucsi Réka megerősítette, hogy az animáció területén is egyre több a női alkotó. "Azt gondolom, jó dolog, hogy egyre több női rendező kap lehetőséget, de nem szeretem a női filmfesztiválokat, pedig egy sor női animációs fesztivált rendeznek. Feministának tartom magam, és szerintem helytelen ezt a fajta megkülönböztetés. Úgy vélem alkotói szempontból a nemek között nincs különbség. A nők nem női filmet csinálnak, nem feltétlenül ismerhető fel, hogy egy alkotást nő vagy férfi készített" - fejtette ki.
A Sympony no. 42 fesztiválszereplése tovább folytatódik: Lisszabonba, Berlinbe, majd Csehországba is elkíséri további rangos animációs mustrákra, ahová meghívást kapott - számolt be róla a rendező.
Bucsi Réka animációját a Lovak és emberek kísérőfilmjeként április 7-én és 10-én láthatja a Titanic közönsége.
MTI
Hozzászólások