Új szépirodalmi sorozatot indít a L'Harmattan Kiadó
Új szépirodalmi sorozatot jelentet meg a L'Harmattan Kiadó Világ-szép-irodalom címmel a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelyen a sorozat több szerzője is részt vesz.
"Gyalogösvények a magasba címmel megjelenik egy reprezentatív, tíz éve készülő szlovák költői antológia amely a 20-21. századi szlovák költészet reprezentatív válogatását nyújtja Tóth László szerkesztésében és fordításában" - mondta Váradi Péter, a kiadó főszerkesztője az MTI-nek.
A kötetet összeállító és fordító Tóth László 1984-ben Gyújtópont címmel huszonhat, 1995-ben pedig A kétfejű macska címmel öt kortárs szlovák költőtől jelentetett meg antológiát. Jelenlegi, Gyalogösvények a magasba című gyűjteményével hasonló a célja: nyolc kiemelkedő, markáns személyiség bemutatásával átfogni a kortárs szlovák költészet ötnemzedéknyi szeletét, amely napjaink szlovák lírájának is a gerincét, fő sodrát képezi. A kötetben Milan Kraus, Ján Ondrus, Stefan Strázay, Mila Haugová, Ivan Strpka, Karol Chmel, Daniel Hevier és Michal Habaj munkái olvashatók.
Veronika Sikulová Hiányos fiasítás című munkája a regény, az esszéregény, az értekező próza és a magas nyelvi színvonalú irodalom metszéspontjába helyezhető el - mondta Váradi Péter. "Ez egy nagyon sokrétű szöveg, sokfajta forrásból jönnek azok a motívumok, amelyek a szöveg létrehozását mozgatták.
Mint mondta, Sikulová a három legfontosabb kortárs szlovák regényíró között van, eddig magyar nyelven egy kötete jelent meg Menettérti címmel szintén a L'Harmattan kiadónál, a Valahol Európában sorozatban. "Sikulová nem egy harcos feminista, de tudatosan próbálja bemutatni a nagy európai történetekből kimaradt részeket, vagyis női szemszögből, a nők problémáit fókuszba helyezve írja meg történeteit."
Zuska Kepplová Hotel Sza_adság című kötetében a szerző két kisregénye, a Bukta gót betűkkel és az 57 kilométerre Taskenttől jelenik meg együtt. A Bukta gót betűkkel Budapesten játszódik, a történetben a szerző a Közép-európai Egyetemen (CEU) eltöltött éveit foglalja össze, például azt, hogy a Magyarországon tanuló szlovák diákok hogyan élik meg a multikulturális közeget az ismerős kelet-európai díszletek között - foglalta össze a főszerkesztő. A másik kisregény témája hasonló, ám az kicsit sötétebb tónusban dolgozza fel ugyanezt a témát.
Jana Benová Café hiéna című munkája egy fiatal pár polgári családból származó lány tagjának szemén keresztül mutatja be a lakótelepi élet szürrealitását. Az erős sodrású, feszült munka komoly csattanóval kecsegteti az olvasót - jellemezte a könyvet a főszerkesztő.
Szintén a Világ-szép-irodalom sorozatban jelenik meg az olasz szerző, Giuseppe Lupo Felhőutazók című, Velencében játszódó regénye, amely a könyvnyomtatás kezdetét mutatja be. "Ez valójában egy kultúrtörténeti munka kalandregény formában" - mutatott rá Váradi Péter.
A fiatal könyvnyomtató-segédet, Zosimo Aleppót Van Graan mester 1499 őszén elindítja Velencéből, hogy megszerezze azokat a pergameneket, amelyeket egy mindenki által Vörösbegyként emlegetett titokzatos diák a tarisznyájában hord. Sokféle szóbeszéd övezi ezeket az írásokat: talán próféciák, kinyilatkoztatások vagy titkos emlékiratok. Lupo a 20. századi világirodalomból leginkább García Márquezzel rokonítható.
Ruth Klüger osztrák holokauszt-túlélő Élni, tovább című esszéregénye nem egy klasszikus memoár, inkább arra reflektál, hogy hogyan próbálja meg a holokauszt élményét feldolgozni - mondta a L'Harmattan Kiadó főszerkesztője.
A könyv Európában és az Egyesült Államokban is zajos sikert és hatalmas kritikai visszhangot váltott ki.
Benne van a fenyegetettség árnyékában és a theresienstadti lágerben megélt gyermekkor mellet az, hogy mit jelentett nőnek lenni a holokauszt idején, milyen túlélőnek lenni, valamint hogy kivel, mikor, hogyan és milyen áron lehet megosztani ezt a traumát.
Szintén második világháborús témát dolgoz fel Martin Pollack Halott a bunkerban - beszámoló apámról című kötete, amely egy tipikus közép-európai családtörténetből táplálkozik. Amellett, hogy hiteles kor- és társadalomrajz, kiderül belőle többek közt a szerző szüleinek titkos szerelme, az apa gestapós és einsatzkommandós karrierje, tömeggyilkosságokban való részvétele, a menekülés, az apa bujkálása és erőszakos halála is. A könyv feszültségét az adja, hogy a szerző nem az áldozatok, hanem a felelősök oldaláról nézi a történelmet.
A Valahol Európában sorozatban jelenik meg a bosnyák író, Faruk Sehic Az Una hullámai című regénye, amelyben az író a délszláv háború körülményeit járja körül. Szerzője a kilencvenes évek boszniai háborújának katonái és túlélői közé tartozik, írt háborús novellákat is, első regényében azonban a háborút a fonákjáról dolgozta fel: azt írta meg, mi veszett oda. Az emlékezet küzd ebben a regényben azért, hogy egy hadviselt fiatalember ép és egészséges férfi lehessen a hatalmas, de korántsem fenséges veszteségtörténet után.
A kiadó standjánál a Világ-szép-irodalom sorozat szerzői közül Veronika Sikulová, Jana Benová, Zuska Kepplová, Martin Pollack és Giuseppe Lupo is jelen lesz, de találkozhat a közönség Faruk Sehiccsel is.
(Forrás: MTI)
"Gyalogösvények a magasba címmel megjelenik egy reprezentatív, tíz éve készülő szlovák költői antológia amely a 20-21. századi szlovák költészet reprezentatív válogatását nyújtja Tóth László szerkesztésében és fordításában" - mondta Váradi Péter, a kiadó főszerkesztője az MTI-nek.A kötetet összeállító és fordító Tóth László 1984-ben Gyújtópont címmel huszonhat, 1995-ben pedig A kétfejű macska címmel öt kortárs szlovák költőtől jelentetett meg antológiát. Jelenlegi, Gyalogösvények a magasba című gyűjteményével hasonló a célja: nyolc kiemelkedő, markáns személyiség bemutatásával átfogni a kortárs szlovák költészet ötnemzedéknyi szeletét, amely napjaink szlovák lírájának is a gerincét, fő sodrát képezi. A kötetben Milan Kraus, Ján Ondrus, Stefan Strázay, Mila Haugová, Ivan Strpka, Karol Chmel, Daniel Hevier és Michal Habaj munkái olvashatók.
Veronika Sikulová Hiányos fiasítás című munkája a regény, az esszéregény, az értekező próza és a magas nyelvi színvonalú irodalom metszéspontjába helyezhető el - mondta Váradi Péter. "Ez egy nagyon sokrétű szöveg, sokfajta forrásból jönnek azok a motívumok, amelyek a szöveg létrehozását mozgatták.
Magára a korpuszra hatással voltak a buszon elcsípett párbeszédek éppúgy, mint a nagyszülők történetei" - fejtette ki.
Mint mondta, Sikulová a három legfontosabb kortárs szlovák regényíró között van, eddig magyar nyelven egy kötete jelent meg Menettérti címmel szintén a L'Harmattan kiadónál, a Valahol Európában sorozatban. "Sikulová nem egy harcos feminista, de tudatosan próbálja bemutatni a nagy európai történetekből kimaradt részeket, vagyis női szemszögből, a nők problémáit fókuszba helyezve írja meg történeteit."
Zuska Kepplová Hotel Sza_adság című kötetében a szerző két kisregénye, a Bukta gót betűkkel és az 57 kilométerre Taskenttől jelenik meg együtt. A Bukta gót betűkkel Budapesten játszódik, a történetben a szerző a Közép-európai Egyetemen (CEU) eltöltött éveit foglalja össze, például azt, hogy a Magyarországon tanuló szlovák diákok hogyan élik meg a multikulturális közeget az ismerős kelet-európai díszletek között - foglalta össze a főszerkesztő. A másik kisregény témája hasonló, ám az kicsit sötétebb tónusban dolgozza fel ugyanezt a témát.
Jana Benová Café hiéna című munkája egy fiatal pár polgári családból származó lány tagjának szemén keresztül mutatja be a lakótelepi élet szürrealitását. Az erős sodrású, feszült munka komoly csattanóval kecsegteti az olvasót - jellemezte a könyvet a főszerkesztő.
Szintén a Világ-szép-irodalom sorozatban jelenik meg az olasz szerző, Giuseppe Lupo Felhőutazók című, Velencében játszódó regénye, amely a könyvnyomtatás kezdetét mutatja be. "Ez valójában egy kultúrtörténeti munka kalandregény formában" - mutatott rá Váradi Péter.
A fiatal könyvnyomtató-segédet, Zosimo Aleppót Van Graan mester 1499 őszén elindítja Velencéből, hogy megszerezze azokat a pergameneket, amelyeket egy mindenki által Vörösbegyként emlegetett titokzatos diák a tarisznyájában hord. Sokféle szóbeszéd övezi ezeket az írásokat: talán próféciák, kinyilatkoztatások vagy titkos emlékiratok. Lupo a 20. századi világirodalomból leginkább García Márquezzel rokonítható.
Ruth Klüger osztrák holokauszt-túlélő Élni, tovább című esszéregénye nem egy klasszikus memoár, inkább arra reflektál, hogy hogyan próbálja meg a holokauszt élményét feldolgozni - mondta a L'Harmattan Kiadó főszerkesztője.
A könyv Európában és az Egyesült Államokban is zajos sikert és hatalmas kritikai visszhangot váltott ki.
Benne van a fenyegetettség árnyékában és a theresienstadti lágerben megélt gyermekkor mellet az, hogy mit jelentett nőnek lenni a holokauszt idején, milyen túlélőnek lenni, valamint hogy kivel, mikor, hogyan és milyen áron lehet megosztani ezt a traumát.
Szintén második világháborús témát dolgoz fel Martin Pollack Halott a bunkerban - beszámoló apámról című kötete, amely egy tipikus közép-európai családtörténetből táplálkozik. Amellett, hogy hiteles kor- és társadalomrajz, kiderül belőle többek közt a szerző szüleinek titkos szerelme, az apa gestapós és einsatzkommandós karrierje, tömeggyilkosságokban való részvétele, a menekülés, az apa bujkálása és erőszakos halála is. A könyv feszültségét az adja, hogy a szerző nem az áldozatok, hanem a felelősök oldaláról nézi a történelmet.
A Valahol Európában sorozatban jelenik meg a bosnyák író, Faruk Sehic Az Una hullámai című regénye, amelyben az író a délszláv háború körülményeit járja körül. Szerzője a kilencvenes évek boszniai háborújának katonái és túlélői közé tartozik, írt háborús novellákat is, első regényében azonban a háborút a fonákjáról dolgozta fel: azt írta meg, mi veszett oda. Az emlékezet küzd ebben a regényben azért, hogy egy hadviselt fiatalember ép és egészséges férfi lehessen a hatalmas, de korántsem fenséges veszteségtörténet után.
A kiadó standjánál a Világ-szép-irodalom sorozat szerzői közül Veronika Sikulová, Jana Benová, Zuska Kepplová, Martin Pollack és Giuseppe Lupo is jelen lesz, de találkozhat a közönség Faruk Sehiccsel is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások