Zarándoklat a Kárpátok koszorúján
A magyarság szent helyeit kereste fel az ezeréves határok mentén egy visegrádi művész pár, akik a pálos rend, a Babba Mária-tisztelet (Boldogasszony, Istenanya) és a népmesék Mátyás királya nyomában járták végig belső és világi útjukat.
A zarándoklat során átélt élményeiket, megszerzett tudásukat és tapasztalataikat egy előadássorozat keretében osztják meg a közönséggel, amelynek első állomása Nagymaroson lesz csütörtökön.
Huszár Andrea Magdolna szobrászművész, népmesekutató és Mile Zsigmond költő, zenész a 108 napos zarándokút során számos magyar közösséggel találkozott, s egy-egy helyen a magukkal vitt vándorkiállítást is bemutatatták.
A két művész Csíksomlyóról indult májusban a több mint tízezer kilométeres útra, és Boldogasszony ünnepére, augusztus 15-ére érkeztek vissza.
Huszár Andrea Magdolna elmondta: a magyarság régi szakrális helyeit akarták felkeresni az anyaország külső határai mentén. Nem haladtak pontos terv szerint, de útmutatásul szolgáltak P. Daczó Árpád Lukács ferences szerzetes helymegjelölései, Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes kódexe, és Bálint Sándor néprajzkutató adataiból is tájékozódtak.
Hozzáfűzte: útjukkal szeretnék felhívni a figyelmet a Babba Mária-tiszteletre, amely Csíksomlyóban és a Keleti-Kárpátokban ma is ismert - ott nevezik a Boldogasszonyt Babba Máriának. "Kitűzött célunk volt olyan magyar szakrális helyek felkeresése, melyeket a Babbának, Szűzanyának szenteltek" - mondta megemlítve, hogy a magyar alapítású pálos rendben az Istenanya tisztelete középpontban állt.
Az út két tematikája és a népmesei vonal is természetesen illett egymáshoz. Egyfelől a népmese a megvilágosodás egyik ősi útja, a népmesék "országot járni, világot látni" szófordulata is erre utal, másfelől a mi Mátyás királyunk alakja számos európai mesében bukkan fel "univerzális" formában - magyarázta Huszár Andrea.
A népmesekutatás összehasonlító ágával foglalkozó kutató elmondta, hogy a néprajzi szempontból is izgalmas út sok új összefüggésre irányította rá a figyelmét, köztük arra, hogy a mesék Tündér Ilonája szoros kapcsolatban áll az egyház Boldogasszonyával.
A tündérvilág különösen gazdagon és színesen elevenedik meg a felvidéki Csallóköz, Erdély és a Bodrogköz hagyományaiban - fűzte hozzá.
Mile Zsigmond, a Babba Országkerülő Zarándoklat másik résztvevője hangsúlyozta: a zarándoklat elsősorban belső, személyes igény volt, útjuk "felajánlás Boldogasszonynak Magyarországért".
Az előadásokon számos képi anyaggal szeretnék átélhetővé tenni zarándokútjukat, amelynek során néprajzi gyűjtést is végeztek.
MTI
A zarándoklat során átélt élményeiket, megszerzett tudásukat és tapasztalataikat egy előadássorozat keretében osztják meg a közönséggel, amelynek első állomása Nagymaroson lesz csütörtökön.
Huszár Andrea Magdolna szobrászművész, népmesekutató és Mile Zsigmond költő, zenész a 108 napos zarándokút során számos magyar közösséggel találkozott, s egy-egy helyen a magukkal vitt vándorkiállítást is bemutatatták.
A két művész Csíksomlyóról indult májusban a több mint tízezer kilométeres útra, és Boldogasszony ünnepére, augusztus 15-ére érkeztek vissza.
Huszár Andrea Magdolna elmondta: a magyarság régi szakrális helyeit akarták felkeresni az anyaország külső határai mentén. Nem haladtak pontos terv szerint, de útmutatásul szolgáltak P. Daczó Árpád Lukács ferences szerzetes helymegjelölései, Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes kódexe, és Bálint Sándor néprajzkutató adataiból is tájékozódtak.
Hozzáfűzte: útjukkal szeretnék felhívni a figyelmet a Babba Mária-tiszteletre, amely Csíksomlyóban és a Keleti-Kárpátokban ma is ismert - ott nevezik a Boldogasszonyt Babba Máriának. "Kitűzött célunk volt olyan magyar szakrális helyek felkeresése, melyeket a Babbának, Szűzanyának szenteltek" - mondta megemlítve, hogy a magyar alapítású pálos rendben az Istenanya tisztelete középpontban állt.
Az út két tematikája és a népmesei vonal is természetesen illett egymáshoz. Egyfelől a népmese a megvilágosodás egyik ősi útja, a népmesék "országot járni, világot látni" szófordulata is erre utal, másfelől a mi Mátyás királyunk alakja számos európai mesében bukkan fel "univerzális" formában - magyarázta Huszár Andrea.
A népmesekutatás összehasonlító ágával foglalkozó kutató elmondta, hogy a néprajzi szempontból is izgalmas út sok új összefüggésre irányította rá a figyelmét, köztük arra, hogy a mesék Tündér Ilonája szoros kapcsolatban áll az egyház Boldogasszonyával.
A tündérvilág különösen gazdagon és színesen elevenedik meg a felvidéki Csallóköz, Erdély és a Bodrogköz hagyományaiban - fűzte hozzá.
Mile Zsigmond, a Babba Országkerülő Zarándoklat másik résztvevője hangsúlyozta: a zarándoklat elsősorban belső, személyes igény volt, útjuk "felajánlás Boldogasszonynak Magyarországért".
Az előadásokon számos képi anyaggal szeretnék átélhetővé tenni zarándokútjukat, amelynek során néprajzi gyűjtést is végeztek.
MTI
Hozzászólások