Bocskay Vince erdélyi szobrászművész munkáiból nyílik kiállítás Budapesten
"Alkotói tevékenységem során érdeklődésem középpontjában mindig az ember áll, még olyankor is, amikor néha elvont formákat jelenítek meg" - olvasható a művész ars poeticája a galéria MTI-hez eljuttatott közleményében.
Bocskay Vince 1949-ben Szovátán született, tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, diplomája megszerzése után Szovátán kezdett rajzot tanítani. 1976 és 1981 között a Marosvásárhelyi Műhely tagja, 1977 óta kiállító művész. A Magyar Művészeti Akadémia 2011-ben választotta soraiba.
A főiskolán, majd pályakezdőként is a kisplasztika volt önkifejezésének fő iránya. Már korai alkotóévei alatt megtalálta saját hangját, amely a groteszk ábrázolásmódban teljesedett ki. A groteszkség számára eszköz, amellyel az ember valódi mivoltát kívánja kifejezni, azt az igazi arcot, amelynek vonásait nem akarják megmutatni a világnak - írták a szervezők.
A művész szerint a groteszkség minden emberben benne rejlik, éppen ezért jelenti ez a vonás számára azt a megformálásra érdemes témát, amely egy személyesebb, rejtett oldalát tárja fel modelljeinek. Szobrait főként agyagból és bronzból készíti, ám a rendszerváltás után lehetősége nyílt nagyméretű, köztéri szobrok létrehozására, amelyekkel Romániában és Magyarországon is lehet találkozni.
Munkásságának jelentős részét képezi az erdélyi történelmi személyiségek és események megörökítése; megalkotta többek között Petőfi Sándor, Mikes Kelemen, Sütő András és Márton Áron püspök portrészobrát is. Munkásságát Pro Cultura Hungarica díjjal és a Magyar Művészetért díjjal ismerték el. A kiállítás 2017. január 13-ig tekinthető meg.
MTI
Bocskay Vince 1949-ben Szovátán született, tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, diplomája megszerzése után Szovátán kezdett rajzot tanítani. 1976 és 1981 között a Marosvásárhelyi Műhely tagja, 1977 óta kiállító művész. A Magyar Művészeti Akadémia 2011-ben választotta soraiba.
A főiskolán, majd pályakezdőként is a kisplasztika volt önkifejezésének fő iránya. Már korai alkotóévei alatt megtalálta saját hangját, amely a groteszk ábrázolásmódban teljesedett ki. A groteszkség számára eszköz, amellyel az ember valódi mivoltát kívánja kifejezni, azt az igazi arcot, amelynek vonásait nem akarják megmutatni a világnak - írták a szervezők.
A művész szerint a groteszkség minden emberben benne rejlik, éppen ezért jelenti ez a vonás számára azt a megformálásra érdemes témát, amely egy személyesebb, rejtett oldalát tárja fel modelljeinek. Szobrait főként agyagból és bronzból készíti, ám a rendszerváltás után lehetősége nyílt nagyméretű, köztéri szobrok létrehozására, amelyekkel Romániában és Magyarországon is lehet találkozni.
Munkásságának jelentős részét képezi az erdélyi történelmi személyiségek és események megörökítése; megalkotta többek között Petőfi Sándor, Mikes Kelemen, Sütő András és Márton Áron püspök portrészobrát is. Munkásságát Pro Cultura Hungarica díjjal és a Magyar Művészetért díjjal ismerték el. A kiállítás 2017. január 13-ig tekinthető meg.
MTI
Hozzászólások