Ki mit tud a Pünkösdről?

Eredete: A keresztény egyház története alapján a Pünkösdi ünnep onnét indul, hogy az apostolok összegyűltek, Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon, amikor hirtelen hatalmas szélvihar támadt, s lángnyelvek alakjában, leszállt a szentlélek a tanítványokra.

A Pünkösd, a zsidó nép ünnepe eredetileg. Először az aratás végét ünnepelték, majd később magát a Sínai-hegyi törvényhozást, amikor megjelentek a törvények a kőtáblákon, amit Mózes Istentől kapott, Sabouthkor, a Pészah szombatját követő ötvenedik napon.

Pünkösd, mozgó ünnep, mivel a húsvétot követő ötvenedik napon (görög pentekosztész – ötvenedik - szóból ered) tartják, tehát a húsvét utáni 7. vasárnap és hétfő a napja a keresztény ünnepnek, melyen a Szentlélek kiáradásának emlékét ünneplik a keresztények. Ezen a napon árad ki a Szentlélek Jézus tanítványaira, az apostolokra, a keresztények számára, ezzel, új tartalommal töltötte meg a napot.

Ünnepként pünkösdöt csak a II. században említik ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), de az ünneplés, az apostolok idejéből való, egyidős az egyházzal. A római katolikus egyházban, a pünkösd ünnepétől kezdve szokás a bérmálás szentségét kiszolgáltatni, a római katolikus egyházban.
Több magyar szokás kötődik a pünkösd ünnepéhez.

Pünkösdi királynéjárás, amikor a faluban 4 vagy több nagyobb lány körbeviszi a legkisebb, legszebb lányt. Jókívánságokat és énekeket ismételgetve mennek. Minden udvarba betérnek, meg-megállnak, a királynénak nevezett leányt letakarják fátyollal, vagy kendőt feszítenek ki a feje felé. A királynét körbejárva énekelnek, majd felemelik, és különböző termékenységvarázsló mondókákat mondanak. Majd végül ajándékot kapnak.

Pünkösdölés, lakodalmi menet menyasszonnyal és vőlegénnyel, van ahol a pünkösdi királyi párt jelenítették meg a kíséretével. Ez egyfajta adománygyűjtés, a fiatalok, gyerekek énekelv táncolva megy végig a falun.

Pünkösdi hagyományok egyik kedvelt helyszíne, ami zarándokok tömegét vonzza, az Csíksomlyó. A 15. századból maradt fenn az első feljegyzés a pünkösdi zarándoklatról, a csíksomlyói búcsúról. Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhelyhez az emberek pünkösd szombatján érkeznek, majd a mise után vonulnak fel a két Somlyó-hegy közé. Ez a népszokás ma is él Csíksomlyón, a csíksomlyói búcsú emberek tömegét mozgatja meg, igazi zarándoklat, a magyarság egyetemes találkozóhelye.

Különböző hiedelmek is kialakultak az ünnephez kapcsolódóan. Ilyen például, hogy pünkösd hajnalán merített kútvízben kell megmosakodni, így elűzhetjük egész évre a betegségeket. A pünkösd hajnalban született emberek szerencsések lesznek. A hiedelmek szerint ahhoz, hogy a tehenek jól tejeljenek, nyírfaággal kell veregetni őket. A jó termés és gazdag aratás érdekében több helyen kenyérhéjat égetnek, és ennek a hamuját szórják a gabonaföldre.

Az ünnep az étkezési szokásoknál is megmutatkozik. Ünnepi ételek kerülnek a családok asztalaira. Régen a paraszt családoknál a juhtartó vidékeken, pünkösd napján is bárányt, birkapörköltet fogyasztottak, más helyeken inkább baromfi és marhahús került az asztalra.

A tojás a termékenység szimbóluma, így a tojásrántottának mágikus erőt tulajdonítottak. Az édes kalács nem maradhatott és ma sem maradhat el az ünnepi lakomából, főként a fonott kalács, mákos, túros kalácsok. Bizonyos vidékeken, főleg a Sárközben sós kalács sütése a hagyomány, melyet megkennek tejföllel és borssal szórják meg.

Mindehhez gyógyító hatású bodza szörpöt fogyasztanak sok helyen, amelyet saját maguk készítenek a bodza virágából és leveléből, így szép az ünnep.

Forrás: wikipedia.hu