Később érünk Oda és Vissza

Peter Jackson, az elsöprő sikerű A Gyűrűk Ura-trilógia rendezője bejelentette az új Tolkien-regény, hogy A Hobbit harmadik részének lezáró epizódja nem 2014 nyarán fog érkezni.

J. R. R. Tolkien - A Hobbit

John Ronald Reuel Tolkien professzor első regénye, A Hobbit 1937-ben került a könyvesboltok polcaira. A mű eredetileg egy mese volt, amelyet saját gyermekeinek mesélt, és amelyet kezdetben nem tervezett folytatni és összekapcsolni a húsz évvel később, 1954-ben és 1955-ben három részben megjelenő A Gyűrűk Urával. A történet egy kitalált helyszínen, Középföldén játszódik, ahol különféle népcsoportok tengetik életüket, így tündék, emberek, törpök és hobbitok is, akik egy békés népet alkotnak nyugaton, és nem törődnek a Nagyok dolgaival.

Mindennél jobban szeretik a megművelt földet és a békét, de nem tudják visszautasítani az ételt (ha hozzájutnak, napjában akár hatszor is nekilátnak egy kiadós lakomának), a kiváló söröket és a pipafüveket sem. Nem csoda hát, ha nem is vágynak semmiféle váratlan eseményra, sőt többnyire egyenesen viszolyognak a váratlan dolgoktól és kalandoktól; egy ismert és közkedvelt hobbit, Zsákos Bilbó élete azonban egy csapásra megváltozik, amikor Szürke Gandalf egyszer csak betoppan a kertjébe, és egy kalandra invitálja őt. Ezt a bizonyos Gandalfot sokan egyszerűen varázslónak vagy mágusnak írnak le, de az igazság az, hogy egy maia.

A maiákról Tolkien 1977-es, posztumusz regényében, a Szilmarilokban lehet először olvasni. Csarnokában az Egyetlen (Eru), másik nevén a Teremtő (Ilúvatar) megteremtette gondolataiból az ainukat. Ezeket a legegyszerűbben angyaloknak írhatnánk körül; közülük a nagyobb erővel megáldottak lettek a valák, akik leszálltak a megteremtett Földre (Arda) és kialakították annak formáját, és azok az ainuk, akik később követték őket Ardára, és kisebb hatalommal rendelkeztek a valáknál, a maiák lettek. Ardán nemcsak Középföldét alaították meg a valák, hanem nyugaton a maguk otthonát, Valinort is, a fény országát. Miután az első gyermekek (a tündék, más néven eldák) megérkeztek, a valák és maiák visszavonultak Valinorba, és eltávolodtak Középföldétől. Kevesen voltak, akik aztán visszajártak, de a második gyermekek, az emberek érkezése után már szinte egy sem volt közülük, aki Középfölde innenső partjain maradtak volna.

Három mágus: Gandalf, Szarumán és Peter Jackson (c) New Line Productions

S amikor Középföldét szorította a szükség, öt darab maiát küldtek nyugatról, hogy megdöntsék Szauron egyre növekvő hatalmát. Így került keletre elsőként a Fehér Szarumán (eredeti nevén Curomo) és a Kék Alatar, akiről kevés szó esik Tolkien műveiben, ahogyan a szintén kék mágus Pallandóról is. Velük a Befejezetlen regék című könyvben lehet találkozni (korábbi címén A Gyűrű keresése), de Tolkien nem ír róluk sokat. A Szarumán és Alatar után Pallandóval együtt érkező Szürke Gandalfról (eredetileg Olórin) és Barna Radagastról (Aiwendil) azonban igen; ők meg is jelennek A Gyűrű Szövetségében, Gandalf pedig egyenesen főszereplője a trilógiának és A Hobbitnak. Beláthatjuk, hogy Gandalf tehát nem egy egyszerű varázsló vagy bűvész, hanem egy alakot öltött angyali szellem, aki Középfölde partjaira kortalanul érkezett társaival együtt.

Bilbó persze ezt nem tudja, és éppen ezért nem is szándékozik részt venni a felajánlott kalandban, hamarosan azonban nem egy, nem kettő, hanem egyenesen tizenhárom törp kopogtat be kényelmes hobbitürege ajtaján, és együtt indulnak kalandra Zsákos úrral és Gandalffal együtt.

De miféle kalandra?

Hajdanán a törpök egyik nagy királysága keleten terült el a Magányos hegyben és az ott épült királyságban, Ereborban éltek. Egy óriási tűzsárkány, Smaug a rettenetes azonban a Harmadkor 2770. évében megtámadja a csodálatos Suhatag városát és beveszi magát Ereborba, kiűzve onnan a törpkirályt, Thrórt, és vele fiát és unokáját, II. Thráint és II. Thorint. Húsz esztendővel később, 2790-ben a másik óriási törpvároshoz, Móriához merészkedtek, ahol Thrórt levágta az ott tartózkodó orkvezér, Azog. Ezzel kezdődött az orkok és törpök gyűlöletes háborúja; 2799-ben óriási csata dúlt Mória kapui előtt, és a törpök kiverték az orkokat a hegyi városból. Thorin és Thráin ezután nyugatra indultak, és letelepedtek a hobbitok hazáján, a Megyén túl, de 2841-ben Thráin mégis visszaindult keletre, Ereborba. Szauron szolgái azonban követték őt és elfogták, aztán a Dol Guldur nevű zárták és fogságban tartották. Maga Gandalf talált rá 2850-ben, öt évnyi raboskodás után. Thráin ekkor adta neki át Erebor kulcsát, és nem sokkal később meg is halt.

Tizenhárom törp (c) New Line Cinema

Így aztán Tölgypajzsos Thorin elhatározta, hogy visszaszerzi hazáját, Erebort, amelynek ő a jogos utódja, és az óriási mennyiségű kincset, amely benne rejlik, és amelyen Smaug, a sárkány szunyókál (hiszen a sárkányok egészen odáig vannak az aranyért és a kincsekért, és noha nem tudnak velük mit kezdeni, és nem is költekeznek belőlük, mégis észreveszik, ha akár egyetlen aranymorzsa hiányzik az elrabolt vagyonból). Ehhez Thorin csapatot gyűjt: egy tucat törp csatlakozik hozzá, név szerint Kili, Fili, Óin, Glóin, Ori, Nori, Dori, Bifur, Bofur, Bombur, Dwalin és Balin. De ez mégsem elég, hiszen egy betörő is kell majd, aki képes lesz észrevétlenül besurranni az erebori termekbe, és kikémlelni Smaug helyzetét. A tizennegyedik tag megtalálását Thorin Gandalfra bízza, aki Zsákos Bilbót találja meg erre a feladatra. Így kezdődik hát az óriási kaland, amelynek során a Megyéből egészen a keleti Magányos hegyig vándorolnak el.

A Hobbit mesekönyv. Peter Jackson filmje azonban nem az.
Nemcsak Thorin kalandjáról van szó, hanem arról is, hogy mi történik a háttérben. Tolkien eleinte nem tervezte megírni Középfölde óriási, mitologikus történelmét a Teremtéstől kezdve egészen addig, míg a tündéktől végleg átvették a világ irányítását az emberek, de amikor az 1954-es Gyűrűk Ura tervei körvonalazódni kezdtek és a polcra kerültek, később átírta A Hobbitot is, hogy összekapcsolódjanak. Gandalf ugyanis többször magukra hagyja a csapatot az utazás során, és noha a bajban mindig visszatér, hogy segítsen, a könyvben mégsem derül ki, hogy pontosan mit is csinál. Ez csak A Gyűrűk Ura függelékeiben és egyéb leírásaiban kerül elő. Például az is, amit a 2012 decemberében megjelent első részben látható: a Fehér Tanács, ahol Lórien úrnője, Galadriel (Cate Blanchett), Völgyzugoly ura, Elrond (Hugo Weaving), és a két legfontosabb istar, Fehér Szarumán (Sir Christopher Lee) és Szürke Gandalf (Sir Ian McKellen) üléseznek. Itt tanácskozzák meg Gandalf problémáját, aki utazásai során rájött, hogy Thorin apját, Thráint maga a feléledő Szauron tartotta fogva és kínozta, és tart attól, hogy ha a gonoszsága alakot ölt, megnyerheti magának Smaugot is, és még nagyobb pusztítást végezhet majd Középföldén, mint azelőtt bármikor. Ő maga ezért került bele ennyire a törpök kalandjába, nem csupán a kincskeresés miatt indult útnak.

Peter Jackson tehát nem csupán egy mesekönyvet forgatott le, hanem rengeteg olyan dolgot is, amelyek szorosan kapcsolódnak Középfölde eseményeihez és befolyásolják azokat, de ezek a könyvből nem derülnek ki szükségszerűen. Ezért fordulhat elő, hogy a kétszáz oldalas könyvből eleinte két filmet terveztek leforgatni.

Tavaly nyáron, fél évvel az első film elkészülte előtt, amelynek Váratlan utazás a címe (An Unexpected Journey; A Hobbit első fejezete a Váratlan társaság [An Unexpected Party] címet viseli, ezért frappáns a választás), Peter Jackson bejelentette, hogy mégis trilógia lesz a filmből, mert annyi extra jelenetet forgattak le, hogy ez két filmhez túl sok lenne. Ez természetesen vegyes érzelmeket keltett a rajongókban: volt, aki egyszerű pénzsóvárnak nevezte a Warner Bros. forgalmazót és Jacksont, és volt, aki kifejezetten örült a hírnek.

Az első kép a Smaug pusztaságáról, ami idén decemberben jön a moziba. (c) Warner Bros. Pictures

Mégis, az első hírek arról szóltak, hogy a második rész a The Desolation of Smaug címet kapja és 2013 decemberében érkezik (az elnevezés egyébként a könyvben látott térképből származik, amelyet magyarul Smaug dúlta vidéknek olvashatunk), a harmadik rész pedig a There and Back Again lesz (Oda és vissza. Bilbó A Gyűrűk Urában kezdi írni a könyvet a törpökkel eltöltött kalandjáról, és ennek az Oda és vissza címet adja; ez tulajdonképpen maga A Hobbit, ezért aztán a könyv ezt az alcímet is kapta Tolkientől), és 2014 nyarán érkezik majd.
Minthogy azonban mind A Gyűrűk Ura trilógia karácsonyi szezonban került a mozikba 2000 és 2003 között, illetve az első két Hobbit rész is ekkorra van tervezve, az Oda és vissza sem fog kilógni a sorból. Az IMDb ma megerősítette, hogy 2014. december 17-én érkezik a harmadik rész, nem pedig július 18-án.

Ezzel egyébként eltűnik a filmes július, hiszen eredetileg A Hobbittal éppen egy napra volt tervezve a következő X-Men film is, a The Days of Future Past, ami a fantasy témák kedvelőinek huszonnégy órán keresztül az egekben tartotta volna a szervezet dopaminszintjét.