NMHH: a magyarok mintegy fele tudatos hírfogyasztónak tartja magát
A magyarok mintegy fele tudatos hírfogyasztónak tartja magát, csak kevés honfitársunk él információs buborékban - derült ki az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A hírfogyasztási szokásokra irányuló felmérés arra is rávilágít, hogy milyen mértékben jelenik meg a médiával szembeni bizalmatlanság és az ideológiai zártság az egyes társadalmi csoportokban.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, az idén lefolytatott kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogy az eltérő élethelyzetek és hírfogyasztási szokások miként befolyásolják az információk megosztásának módját és azok hitelességének megítélését.
A tanulmány (https://dimsz.hu/uj-hirfogyasztasi-szokasokra-iranyulo-felmeres/) a hírfogyasztók öt típusát azonosította a viselkedési mintázatok alapján. E csoportosítás szerint a passzív befogadó nem keresi aktívan a híreket, inkább a közösségi médián vagy ismerősökön keresztül értesül azokról.
A jólértesült viszont aktívan formálja mások véleményét és rendszeresen oszt meg híreket; az elutasító bizalmatlan a média iránt, kevés forrást követ és szkeptikus a hírek hitelességével kapcsolatban - írták.
Médiatudatos hírfogyasztónak számít az, aki több platformról tájékozódik, ellenőrzi a forrásokat és tudatosan kerüli a manipulációt, míg a buborékban élőt kizárólag a saját világnézetének megfelelő hírek érdeklik, amelyek megerősítik a saját vélekedésében.
A felmérés alapján a felnőtt magyar társadalom nagyobb része médiatudatos hírfogyasztónak bizonyult (43 százalék), ami azt jelenti, hogy a magyarok mintegy fele tudatos, forráskritikus hírfogyasztónak tartja magát.
Jelentős ugyanakkor az elutasítók (16 százalék) és a buborékban élők (10 százalék) aránya is, ami arra utal, hogy a médiával szembeni bizalmatlanság és az ideológiai zártság érzékelhetően jelen van a magyar hírfogyasztók körében. A kutatás ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az egyes típusok ritkán jelennek meg tisztán.
A magyar felnőtt lakosság 33 százalékánál például nem mutatkozott erős kötődés egyik típushoz sem, ami a hírfogyasztás töredezett, esetleges vagy kiegyensúlyozatlan jellegére utal. Az eredmények alapján a válaszadók 67 százalékánál azonosítható legalább egy domináns típus, míg 33 százalékuknál nem mutatkozott markáns mintázat.
A tanulmány arra is reflektál, hogy az életkor változása milyen hatással van a hírfogyasztási szokásokra, és vizsgálja azt is, hogy a generációs különbségek milyen lenyomatot hagynak az információszerzés és átadás mintázatain - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Az NMHH kommunikációs igazgatósága az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, az idén lefolytatott kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogy az eltérő élethelyzetek és hírfogyasztási szokások miként befolyásolják az információk megosztásának módját és azok hitelességének megítélését.A tanulmány (https://dimsz.hu/uj-hirfogyasztasi-szokasokra-iranyulo-felmeres/) a hírfogyasztók öt típusát azonosította a viselkedési mintázatok alapján.
A jólértesült viszont aktívan formálja mások véleményét és rendszeresen oszt meg híreket; az elutasító bizalmatlan a média iránt, kevés forrást követ és szkeptikus a hírek hitelességével kapcsolatban - írták.
Médiatudatos hírfogyasztónak számít az, aki több platformról tájékozódik, ellenőrzi a forrásokat és tudatosan kerüli a manipulációt, míg a buborékban élőt kizárólag a saját világnézetének megfelelő hírek érdeklik, amelyek megerősítik a saját vélekedésében.
A felmérés alapján a felnőtt magyar társadalom nagyobb része médiatudatos hírfogyasztónak bizonyult (43 százalék), ami azt jelenti, hogy a magyarok mintegy fele tudatos, forráskritikus hírfogyasztónak tartja magát.
Jelentős ugyanakkor az elutasítók (16 százalék) és a buborékban élők (10 százalék) aránya is, ami arra utal, hogy a médiával szembeni bizalmatlanság és az ideológiai zártság érzékelhetően jelen van a magyar hírfogyasztók körében. A kutatás ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az egyes típusok ritkán jelennek meg tisztán.
A magyar felnőtt lakosság 33 százalékánál például nem mutatkozott erős kötődés egyik típushoz sem, ami a hírfogyasztás töredezett, esetleges vagy kiegyensúlyozatlan jellegére utal. Az eredmények alapján a válaszadók 67 százalékánál azonosítható legalább egy domináns típus, míg 33 százalékuknál nem mutatkozott markáns mintázat.
A tanulmány arra is reflektál, hogy az életkor változása milyen hatással van a hírfogyasztási szokásokra, és vizsgálja azt is, hogy a generációs különbségek milyen lenyomatot hagynak az információszerzés és átadás mintázatain - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások