Globális energetikai problémák
Mostanában sok szó esik a környezetszennyezésről, a túlzott energiafelhasználásról, a Föld fosszilis energiahordozó-tartalékának lehetséges kimerüléséről. A fosszilis energiahordozók elégetésével és más üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával Földünk átlaghőmérséklete növekszik, ezáltal a sarki jegek olvadása és az elsivatagosodás veszélye fenyeget. Az élő természet pusztítása, elsősorban az oxigént termelő erdők kiirtása, a felettünk tátongó ózonlyuk, a föld, a vizek és a levegő szennyezése nyomasztja az emberiség felelősen gondolkodó tagjait.
Több fórum is foglalkozik e globális bajok elhárításával. Az egyik első és nagy hatású konferencia a „The Limits of Growth" volt, mely számítógépes szimuláció segítségével vázolta fel szomorú jövőnket, ha nem változtatunk a jelenlegi helytelen „fejlődési" tendencián. Ha a jelenlegi paraméterek mellett (népszaporulat, fosszilis energiahordozók használata, környezetszennyezés stb.) „fejlődik" tovább az emberiség, akkor a jelentés a 21. század közepére globális katasztrófát jósol.
Ha a nyersanyag-felhasználást racionálisabbá tesszük, redukáljuk a környezetszennyezést és jelentős mértékben áttérünk a fosszilis energiahordozókról az alternatív energiák hasznosítására, akkor viszonylag nagy népesség mellett is egyensúlyi állapot hozható létre. A Föld ökológiai rendszere a sok paraméter miatt csak számítógéppel modellezhető. A sok konferencia és felvilágosítás ellenére látszólag vagy ténylegesen nem történik ez ügyben semmi érdemleges. A változás eléréséhez elsősorban szemléletváltásra, ill. takarékosabb, környezetkímélőbb magatartásra van szükség.
Atomenergia: biztonságos, vagy sem?
A világ energiaigénye fokozatos növekedést mutat. Az anyagi javak túlnyomó többségét élvező jóléti világrész energiafelhasználása hiába vált visszafogottabbá, mivel a Föld elmaradottabb térségeinek jogos felzárkózási igénye miatt ez egyelőre nem érezteti hatását a globális energiafelhasználást illetően. Mivel lehet ezt az energiaigényt kielégíteni? A jelenleg túlnyomó részben használt fosszilis energiát már említettük, ahol az energiafelszabadulás során keletkező gázok és más melléktermékek környezetszennyező hatása kétségtelen. Mivel ezek földi készlete véges, ill. egyes esetekben kiaknázásuk gazdaságtalan, gondolni kell más lehetséges forrásokra is.
Szóba jöhet az atomenergia is mint letséges energiaforrás. Az atomerőmű a fosszíliákkal működő erőművekkel ellentétben nem bocsát ki közvetlenül környezetszennyező anyagokat. Környezetszennyező radioaktív anyag baleset esetén kerülhet ki a reaktorból. Igaz ugyan, hogy baleset bekövetkezésének igen kicsi a valószínűsége, de ezzel a kis valószínűséggel az igen nagy környezeti katasztrófa áll szemben. Baleset bekövetkeztétől joggal tartanak az emberek, gondoljunk csak Csernobil esetére! További probléma a radioaktív melléktermékek biztonságos elhelyezése, újrafeldolgozása. A radioaktív hulladék elhelyezése szintén tiltakozást vált ki az érintettek körében. A fejlett országok többségében időleges vagy végleges tilalmat vezettek be az atomerőmüvek építésére, ill. végleges leállításukat fontolgatják.
Az atomerőművek biztonsága sokat javult az utóbbi időben. A legnagyobb biztonságot jelentő föld alá telepítés pedig egyelőre műszaki nehézségekbe ütközik. Az atomerőművekről érzelmektől mentesen beszélni nem lehet, a körülötte kialakult helyzet állásfoglalásra kényszerít. A lakosság érthető félelmét akceptálni kell. A jelenleg fennálló energiafelhasználási struktúra miatt szükség van a fent említett erőmüvekre. A jövőben az energiaigény nagy valószínűséggel csökkenni fog. Egyrészt a takarékosabb berendezések kifejlesztése és széles körű alkalmazása által, valamint technológiaváltással. Ez utóbbira jó példa a világítástechnika fejlődése, melynél az izzószálas villanykörtét lassan felváltja a takarékosabb kompakt fénycső, de már megjelent a félvezetős világítótest is. melynek előnyeit nem kell külön ecsetelni. Az energiaigény csökkenésével az energiatermelés struktúrájában is valószínűleg változás áll be.
A megoldás az alternatív energiák hasznosítása, mely valóban ökologikus megoldás esetén nem jár környezetszennyezéssel és környezetrombolással. Jelenleg a fosszilis, az atom- és a megújuló energiák közül az utóbbi alkalmazása jelentősen elmarad a másik kettő alkalmazásától. A jövő útja az energiaigények csökkentésével és a megújuló energiák kiaknázásának növelésével ennek a kedvezőtlen aránynak a megváltoztatása. A globális és fajlagos felhasznált energia mennyiségének csökkenése a tudomány és a technológia fejlődésével talán nem utópia. Gondoljunk csak az előbb említett félvezetős világító testek példájára. Hir.ma (olvasói beküldés)
Több fórum is foglalkozik e globális bajok elhárításával. Az egyik első és nagy hatású konferencia a „The Limits of Growth" volt, mely számítógépes szimuláció segítségével vázolta fel szomorú jövőnket, ha nem változtatunk a jelenlegi helytelen „fejlődési" tendencián. Ha a jelenlegi paraméterek mellett (népszaporulat, fosszilis energiahordozók használata, környezetszennyezés stb.) „fejlődik" tovább az emberiség, akkor a jelentés a 21. század közepére globális katasztrófát jósol.
Ha a nyersanyag-felhasználást racionálisabbá tesszük, redukáljuk a környezetszennyezést és jelentős mértékben áttérünk a fosszilis energiahordozókról az alternatív energiák hasznosítására, akkor viszonylag nagy népesség mellett is egyensúlyi állapot hozható létre. A Föld ökológiai rendszere a sok paraméter miatt csak számítógéppel modellezhető. A sok konferencia és felvilágosítás ellenére látszólag vagy ténylegesen nem történik ez ügyben semmi érdemleges. A változás eléréséhez elsősorban szemléletváltásra, ill. takarékosabb, környezetkímélőbb magatartásra van szükség.
Atomenergia: biztonságos, vagy sem?A világ energiaigénye fokozatos növekedést mutat. Az anyagi javak túlnyomó többségét élvező jóléti világrész energiafelhasználása hiába vált visszafogottabbá, mivel a Föld elmaradottabb térségeinek jogos felzárkózási igénye miatt ez egyelőre nem érezteti hatását a globális energiafelhasználást illetően. Mivel lehet ezt az energiaigényt kielégíteni? A jelenleg túlnyomó részben használt fosszilis energiát már említettük, ahol az energiafelszabadulás során keletkező gázok és más melléktermékek környezetszennyező hatása kétségtelen. Mivel ezek földi készlete véges, ill. egyes esetekben kiaknázásuk gazdaságtalan, gondolni kell más lehetséges forrásokra is.
Szóba jöhet az atomenergia is mint letséges energiaforrás. Az atomerőmű a fosszíliákkal működő erőművekkel ellentétben nem bocsát ki közvetlenül környezetszennyező anyagokat. Környezetszennyező radioaktív anyag baleset esetén kerülhet ki a reaktorból. Igaz ugyan, hogy baleset bekövetkezésének igen kicsi a valószínűsége, de ezzel a kis valószínűséggel az igen nagy környezeti katasztrófa áll szemben. Baleset bekövetkeztétől joggal tartanak az emberek, gondoljunk csak Csernobil esetére! További probléma a radioaktív melléktermékek biztonságos elhelyezése, újrafeldolgozása. A radioaktív hulladék elhelyezése szintén tiltakozást vált ki az érintettek körében. A fejlett országok többségében időleges vagy végleges tilalmat vezettek be az atomerőmüvek építésére, ill. végleges leállításukat fontolgatják.
Az atomerőművek biztonsága sokat javult az utóbbi időben. A legnagyobb biztonságot jelentő föld alá telepítés pedig egyelőre műszaki nehézségekbe ütközik. Az atomerőművekről érzelmektől mentesen beszélni nem lehet, a körülötte kialakult helyzet állásfoglalásra kényszerít. A lakosság érthető félelmét akceptálni kell. A jelenleg fennálló energiafelhasználási struktúra miatt szükség van a fent említett erőmüvekre. A jövőben az energiaigény nagy valószínűséggel csökkenni fog. Egyrészt a takarékosabb berendezések kifejlesztése és széles körű alkalmazása által, valamint technológiaváltással. Ez utóbbira jó példa a világítástechnika fejlődése, melynél az izzószálas villanykörtét lassan felváltja a takarékosabb kompakt fénycső, de már megjelent a félvezetős világítótest is. melynek előnyeit nem kell külön ecsetelni. Az energiaigény csökkenésével az energiatermelés struktúrájában is valószínűleg változás áll be.
A megoldás az alternatív energiák hasznosítása, mely valóban ökologikus megoldás esetén nem jár környezetszennyezéssel és környezetrombolással. Jelenleg a fosszilis, az atom- és a megújuló energiák közül az utóbbi alkalmazása jelentősen elmarad a másik kettő alkalmazásától. A jövő útja az energiaigények csökkentésével és a megújuló energiák kiaknázásának növelésével ennek a kedvezőtlen aránynak a megváltoztatása. A globális és fajlagos felhasznált energia mennyiségének csökkenése a tudomány és a technológia fejlődésével talán nem utópia. Gondoljunk csak az előbb említett félvezetős világító testek példájára. Hir.ma (olvasói beküldés)
Hozzászólások