A zenetanulás segíthet az olvasási és nyelvi problémák leküzdésében
Rendszeres zeneórák fejlesztik az agy azon képességét, amely a hangokra reagál - állítja egy új kutatás.
9 és 10 évese körében végzett kutatások azt mutatják, hogy már egy évnyi zenetanulás jobb eredményeket hoz az olvasási felméréseknél. Ugyanígy a hangok feldolgozásában és a nyelvi készségek is jobbak voltak a zenét tanul gyerekek esetében a zenét nem tanuló társaikkal összehasonítva.
Az amerikai kutatási eredményeket most az Amerikai Pszichológiai Társaság vizsgálja és elemzi. A kutatást Chicago és Los Angeles szegénynegyedeiben végezték általános iskola felső évfolyamaiba járó gyerekek részvételével.
A korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a zenetanulás javítja a koncentrációt, a memóriát és a tanórai figyelést. Ám az eddigi kutatásokat jómódú családok gyermekei körében végezték.
Az új felmérésben heti minimum öt zeneórát kaptak a gyerekek rendszeresen hetente és a zenét tanuló gyerekek körében nem lépett fel az olvasási eredmények romlása, ami a szegény gyerekek körében szokásos.
Egy másik kísérleti csoportban tizenévesek vagy zenekarban játszottak vagy kórusban énekeltek minden nap az iskolában zeneproject keretében Chicago szegény részében
A tudósok feljegyezték agyhullámaikat, amint beszédhangokra reagáltak. Kétévnyi zenetanulás után az eredmények a zenecsapatnál gyorsabbak és pontosabbak voltak, mint a kontrollcsoporté, ahol nem folyt zenei képzés. A hangokat precízebben meg tudták különböztetni egymástól, különösen, ha háttérzaj is nehezítette a hallást és észlelést.
A kutatók ebből arra következtettek, hogy a zenei nevelés pozitív hatással van az agyműködésre, és segíti a tanulási folyamatot.
Kiemelendő tényező, hogy a kísérletben szegény környezetből származó gyerekek vettek részt. "Míg jómódú tanulók jobban teljesítenek az iskolában, mint a szegény háttérrel rendelkezők, úgy tűnik, hogy az akadémiai szakadékot a zenetanítás csökkenteni tudja azaz, hogy az idegrendszer jobb tanulóvá fejleszti a tanulót" - magyarázta a kutatócsoport következtetéseit Dr. Kraus, a csoport vezetője.
A felmérés kezdetén a tanulócsoport résztvevői hasonló IQ-val és hasonló olvasási készségekkel rendelkeztek.
A zene újramodellezte a hangok és a jelentés közötti kapcsolatot, ugyanúgy, ahogy az egészen kisgyerekek tanulnak meg beszélni.
Azok a gyerekek, akik szegény környezetben nőnek fel nem iskolázott anyával, azoknál nagyobb a "zajos agy" valószínűsége. Mivel kevésbé valószínű, hogy választékos szókincsből származó szavakat felismernek, és ezért kevésbé tudnak válaszolni hangokra, nyelvi elemekre.
A zene automatikusan javítja az idegrendszer reakcióit a hangokra.
A felmérésben résztvevő gyerekek a Harmónia Projekt segítségével ingyen hangszerhez jutottak és térítésmentes zeneórákon vehettek részt. A projekt a szegény városi iskolásoknak kíván segítséget nyújtani.
www.bbc.com
9 és 10 évese körében végzett kutatások azt mutatják, hogy már egy évnyi zenetanulás jobb eredményeket hoz az olvasási felméréseknél. Ugyanígy a hangok feldolgozásában és a nyelvi készségek is jobbak voltak a zenét tanul gyerekek esetében a zenét nem tanuló társaikkal összehasonítva.Az amerikai kutatási eredményeket most az Amerikai Pszichológiai Társaság vizsgálja és elemzi. A kutatást Chicago és Los Angeles szegénynegyedeiben végezték általános iskola felső évfolyamaiba járó gyerekek részvételével.
A korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a zenetanulás javítja a koncentrációt, a memóriát és a tanórai figyelést. Ám az eddigi kutatásokat jómódú családok gyermekei körében végezték.
Az új felmérésben heti minimum öt zeneórát kaptak a gyerekek rendszeresen hetente és a zenét tanuló gyerekek körében nem lépett fel az olvasási eredmények romlása, ami a szegény gyerekek körében szokásos.
Egy másik kísérleti csoportban tizenévesek vagy zenekarban játszottak vagy kórusban énekeltek minden nap az iskolában zeneproject keretében Chicago szegény részében
A tudósok feljegyezték agyhullámaikat, amint beszédhangokra reagáltak. Kétévnyi zenetanulás után az eredmények a zenecsapatnál gyorsabbak és pontosabbak voltak, mint a kontrollcsoporté, ahol nem folyt zenei képzés. A hangokat precízebben meg tudták különböztetni egymástól, különösen, ha háttérzaj is nehezítette a hallást és észlelést.
A kutatók ebből arra következtettek, hogy a zenei nevelés pozitív hatással van az agyműködésre, és segíti a tanulási folyamatot.
Kiemelendő tényező, hogy a kísérletben szegény környezetből származó gyerekek vettek részt. "Míg jómódú tanulók jobban teljesítenek az iskolában, mint a szegény háttérrel rendelkezők, úgy tűnik, hogy az akadémiai szakadékot a zenetanítás csökkenteni tudja azaz, hogy az idegrendszer jobb tanulóvá fejleszti a tanulót" - magyarázta a kutatócsoport következtetéseit Dr. Kraus, a csoport vezetője.
A felmérés kezdetén a tanulócsoport résztvevői hasonló IQ-val és hasonló olvasási készségekkel rendelkeztek.
A zene újramodellezte a hangok és a jelentés közötti kapcsolatot, ugyanúgy, ahogy az egészen kisgyerekek tanulnak meg beszélni.
Azok a gyerekek, akik szegény környezetben nőnek fel nem iskolázott anyával, azoknál nagyobb a "zajos agy" valószínűsége. Mivel kevésbé valószínű, hogy választékos szókincsből származó szavakat felismernek, és ezért kevésbé tudnak válaszolni hangokra, nyelvi elemekre.
A zene automatikusan javítja az idegrendszer reakcióit a hangokra.
A felmérésben résztvevő gyerekek a Harmónia Projekt segítségével ingyen hangszerhez jutottak és térítésmentes zeneórákon vehettek részt. A projekt a szegény városi iskolásoknak kíván segítséget nyújtani.
www.bbc.com
Hozzászólások