Kevesebb a nyelvvizsgázó
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint az elmúlt évben 128.000 akkreditált nyelvvizsgát tettek, ami tíz százalékos csökkentést jelent a megelőző évhez viszonyítva. A vizsgák száma már 2010 óta csökkenő tendenciát mutat. A 2013-as éve a 2009-es viszonyítva 27 százalékos elmaradást mutat.
A Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület, a nyelvoktató és -vizsgáztató szakmai érdekképviseleti szervezet szerint a csökkenés elsősorban a felsőoktatásban állami kezdeményezésre bekövetkezett változtatások következménye.
Bár az állami finanszírozású felsőoktatási keretszámok valóban csökkentek az elmúlt években, különösen 2012-ben, ám a felsőoktatási helyekre és a nyelvvizsgákra jelentkezők száma nem egyforma mértékben csökkent. Az egyetemi, főiskolai helyek számának csökkentése legsúlyosabb mértékben éppen azokat a szakokat érintette, ahol plusz pontszámok nélkül lehetetlen volt bekerülni. A nyelvvizsgázók több mint felét a felvételizők teszik ki, így az egyetemi helyek csökkenése azonnal magával vonta a nyelvvizsgák számának csökkenését is.
2011-ben a felsőoktatási törvény már előrevetítette, hogy nyelvvizsga nélkül is lehet diplomát szerezni. A hallgatók egyfajta könnyített, belső vizsgán is megszerezhetik a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Azonban a könnyítés ellenére kevesen éltek akkor ezzel a lehetőséggel. A bizonytalanságot fokozta, hogy 2013-as javaslat szerint egyes meg nem nevezett szakok esetében teljesen megszűnhetne a nyelvvizsga-kötelezettség. Ennek következményeként a hallgatók egy része későbbi időpontra halasztotta a nyelvvizsga megszerzését, illetve kivár.
A változtatások és a bizonytalanságok ellenére a nyelvvizsga fontossága továbbra sem változott. A továbbtanuláshoz és a jobb állások megszerzésének továbbra is egyik feltétele a bizonyított nyelvtudás, s ennek egyik fokmérője a nyelvvizsga.
www.nyest.hu
A Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület, a nyelvoktató és -vizsgáztató szakmai érdekképviseleti szervezet szerint a csökkenés elsősorban a felsőoktatásban állami kezdeményezésre bekövetkezett változtatások következménye.Bár az állami finanszírozású felsőoktatási keretszámok valóban csökkentek az elmúlt években, különösen 2012-ben, ám a felsőoktatási helyekre és a nyelvvizsgákra jelentkezők száma nem egyforma mértékben csökkent. Az egyetemi, főiskolai helyek számának csökkentése legsúlyosabb mértékben éppen azokat a szakokat érintette, ahol plusz pontszámok nélkül lehetetlen volt bekerülni. A nyelvvizsgázók több mint felét a felvételizők teszik ki, így az egyetemi helyek csökkenése azonnal magával vonta a nyelvvizsgák számának csökkenését is.
2011-ben a felsőoktatási törvény már előrevetítette, hogy nyelvvizsga nélkül is lehet diplomát szerezni. A hallgatók egyfajta könnyített, belső vizsgán is megszerezhetik a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Azonban a könnyítés ellenére kevesen éltek akkor ezzel a lehetőséggel. A bizonytalanságot fokozta, hogy 2013-as javaslat szerint egyes meg nem nevezett szakok esetében teljesen megszűnhetne a nyelvvizsga-kötelezettség. Ennek következményeként a hallgatók egy része későbbi időpontra halasztotta a nyelvvizsga megszerzését, illetve kivár.
A változtatások és a bizonytalanságok ellenére a nyelvvizsga fontossága továbbra sem változott. A továbbtanuláshoz és a jobb állások megszerzésének továbbra is egyik feltétele a bizonyított nyelvtudás, s ennek egyik fokmérője a nyelvvizsga.
www.nyest.hu
Hozzászólások