Külföldre menni már egyetemre is
A tehetséges fiatalok nemcsak diplomával, hanem már érettségi után is elmennek külföldre, főleg ha csábítóak a feltételek.
Nemzetközi Továbbtanulási Börzét rendeztek a hétvégén Budapesten, a héten pedig "Külügyi Börzét" tartanak a BME-n. Bár a hirdetők között van csaló is, a legtöbb külföldi egyetem tandíjfizető diákokat keres. Az internet korlátlan, ám sokszor ellenőrizetlen világában olyan képzések, egyetemek iránt érdemes komolyan érdeklődni, akik például a fentiekben nevezett kiállításokon személyesen megjelennek vállalva ennek költségeit.
Fontos mindenre kiterjedő információt nézni, semmiképp ne ragadjunk le kizárólag a tandíj összegénél. Sok egyetemen a program része a szakmai gyakorlat, az angol egyetemek például ún. szendvics évet is iktatnak a képzésbe, amikor a tanulmányokhoz kapcsolódó munkahelyen kell dolgozni. Legtöbb helyen ez fizetett munkát jelent, de arra sincs általános szabály, hogy a gyakorlati, gyakornoki időre jár-e fizetség. Bár egyre elterjedtebb a világon a 3 + 2 éves képzés, azaz az első diplomát (fokozatot) 3 év alatt, a mesterképzést 2 év alatt lehet megszerezni, ám ez országonként, szakonként eltérhet (például Angliában 3 + 2, de Skóciában egy-egy évvel hosszabb), továbbá vannak olyan képzések Magyarországon is, külföldön is, amelyek osztatlan képzést ajánlanak. Legjellemzőbb példa erre az orvosi egyetemek képzése.
Amikor az ár összeszámolására kerül sor a megélhetési költségeket nagy körültekintéssel kell hozzáadni. A szállás elképzelhető, hogy részét képezi a tandíjnak, ám a legtöbb egyetemen nem. Az étkezés, a biztosítás, a telefon és internetelérhetőség, a tankönyvek és egyéb felszerelések mellett még a költőpénzt is hozzá kell venni, továbbá az oda- és hazautazások díját. Országonként nagy eltérések vannak például a lakás és étkezés ára között, például Dániában tandíjmentes az egyetemi képzés, de a megélhetési költségek európai viszonylatban a legmagasabbak közé tartoznak.
Talán a legnehezebb egy egyetem (főleg külföldi) választásakor azt megtudni, milyen arányban tudnak az ott szerzett diplomával elhelyezkedni a frissen végzettek. A statisztikák nem tudnak mindenre kiterjedni, így olyan esetekre sem, amikor a diákok jelentős része munka mellett végzi az egyetemet. Az USA-ban pontosan a magas tandíjak miatt "részmunkaidős" egyetemi képzéseket is ajánlanak már. Ez azt jelenti, hogy a hallgató az egyetemi órák felét teljesíti az adott félévben, mellette részmunkaidőben dolgozik, ennek jövedelméből fedezi a tandíjat és a megélhetési költségeit. Így az egyetemi tanulmányainak hossza megduplázódik.
Aki külföldön szeretne továbbtanulni, annak anyanyelvi, vagy ahhoz közeli szintű nyelvtudással kell rendelkeznie az oktatás nyelvén, és legalább kommunikációs szinten az adott ország nyelvén. Fontos, hogy az adott diplomát elfogadják-e abban az országban, ahol a diploma után élni szeretne, illetve Magyarországon, mert bár egy fiatal számára úgy tűnik a világ széles és nincsenek határok, otthon csak egy van.
További információ: www.monster.hu
Nemzetközi Továbbtanulási Börzét rendeztek a hétvégén Budapesten, a héten pedig "Külügyi Börzét" tartanak a BME-n. Bár a hirdetők között van csaló is, a legtöbb külföldi egyetem tandíjfizető diákokat keres. Az internet korlátlan, ám sokszor ellenőrizetlen világában olyan képzések, egyetemek iránt érdemes komolyan érdeklődni, akik például a fentiekben nevezett kiállításokon személyesen megjelennek vállalva ennek költségeit.Fontos mindenre kiterjedő információt nézni, semmiképp ne ragadjunk le kizárólag a tandíj összegénél. Sok egyetemen a program része a szakmai gyakorlat, az angol egyetemek például ún. szendvics évet is iktatnak a képzésbe, amikor a tanulmányokhoz kapcsolódó munkahelyen kell dolgozni. Legtöbb helyen ez fizetett munkát jelent, de arra sincs általános szabály, hogy a gyakorlati, gyakornoki időre jár-e fizetség. Bár egyre elterjedtebb a világon a 3 + 2 éves képzés, azaz az első diplomát (fokozatot) 3 év alatt, a mesterképzést 2 év alatt lehet megszerezni, ám ez országonként, szakonként eltérhet (például Angliában 3 + 2, de Skóciában egy-egy évvel hosszabb), továbbá vannak olyan képzések Magyarországon is, külföldön is, amelyek osztatlan képzést ajánlanak. Legjellemzőbb példa erre az orvosi egyetemek képzése.
Amikor az ár összeszámolására kerül sor a megélhetési költségeket nagy körültekintéssel kell hozzáadni. A szállás elképzelhető, hogy részét képezi a tandíjnak, ám a legtöbb egyetemen nem. Az étkezés, a biztosítás, a telefon és internetelérhetőség, a tankönyvek és egyéb felszerelések mellett még a költőpénzt is hozzá kell venni, továbbá az oda- és hazautazások díját. Országonként nagy eltérések vannak például a lakás és étkezés ára között, például Dániában tandíjmentes az egyetemi képzés, de a megélhetési költségek európai viszonylatban a legmagasabbak közé tartoznak.
Talán a legnehezebb egy egyetem (főleg külföldi) választásakor azt megtudni, milyen arányban tudnak az ott szerzett diplomával elhelyezkedni a frissen végzettek. A statisztikák nem tudnak mindenre kiterjedni, így olyan esetekre sem, amikor a diákok jelentős része munka mellett végzi az egyetemet. Az USA-ban pontosan a magas tandíjak miatt "részmunkaidős" egyetemi képzéseket is ajánlanak már. Ez azt jelenti, hogy a hallgató az egyetemi órák felét teljesíti az adott félévben, mellette részmunkaidőben dolgozik, ennek jövedelméből fedezi a tandíjat és a megélhetési költségeit. Így az egyetemi tanulmányainak hossza megduplázódik.
Aki külföldön szeretne továbbtanulni, annak anyanyelvi, vagy ahhoz közeli szintű nyelvtudással kell rendelkeznie az oktatás nyelvén, és legalább kommunikációs szinten az adott ország nyelvén. Fontos, hogy az adott diplomát elfogadják-e abban az országban, ahol a diploma után élni szeretne, illetve Magyarországon, mert bár egy fiatal számára úgy tűnik a világ széles és nincsenek határok, otthon csak egy van.
További információ: www.monster.hu
Hozzászólások