Modern-e a mai oktatás?
Látszólag nem döntő fontosságú jelek is elavulttá teszik az iskolát. Ilyenek maguk a számítógépek, a mobiltelefonok elkobzása, a zárt tantermek és az egységesített tantervek.
Az internet és digitalizálás térhódításával az oktatás formái, és részben tartalma is megváltozott. Az online tanulás már nemcsak a felnőtt távoktatás része, hanem a felső- és közoktatásban egy egyre nagyobb szerepet kap.
Elavult lehet a számítógép terem. Sokáig ezek a termek voltak az iskolák büszkeségei, a modernség jelei. Ha ma a gyerekek nagy méretű gépeken, nagy monitorok mögött a szövegszerkesztővel ismerkednek, akkor az már biztosa elavult oktatási forma.
A számítógép használat ma már nem cél, hanem eszköz. Szinte minden tantárgyba szervesen beépült, vagy legalábbis be kellene épülnie. Külön számítástechnikai terem helyett minden tanteremnek olyannak kellene lennie, hogy igény szerint használhassák a számítógépek adta lehetőségeket, akár csak az óra egy részében is.
A legtöbb hazai tanóra úgy néz ki, hogy zárt ajtók mögött az órán csak a tanár és az adott osztály van jelen. A kollégák, a szülők nem kapnak betekintést, mi zajlik a zárt ajtók mögött, nem részesei az történteknek. Az iskolát fal, kerítés választja el a külvilágtól.
Nyitott iskolákban a kollégák és a szülők bemehetnek az órákra.
A tanárok munkája jelenleg nem nyilvános, nem osztják meg sem a szakemberekkel, sem a családokkal mi folyik az órán. A tanári tudás megosztása lenne a modern oktatás egyik alappillére. A tanárokra, oktatókra fokozottan igaz, hogy a jó pap holtig tanul. Egyre elfogadottabb az a nézet, hogy a tanároknak folyamatosan képezniük kell magukat, nekik is folyamatosan tanulniuk kell. Nekik is érdemes kihasználni az internet, a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeket. Segítene a tanítás színvonalának emelésében, ha egymás munkáját is figyelnék, tanulnának egymástól is.
A magyar oktatásban az iskolai nap hagyományosan 8 órakor kezdődik főleg az alapfokú oktatásban. Kutatások azt bizonyították, hogy hatékonyabban tanulnak a kamaszok, ha később kezdődik az iskolai nap, még akkor is, ha tovább tart. A későbbi kezdést sok tanár is előnyösebbnek tartaná.
Fontos tényező a korosztály. A közelmúltban rugalmasabban figyelembe lehetett venni a beiskolázásnál, hogy egy gyereknek milyen igényei, fejlettsége van. Általános elv, hogy azonos évben születettek kerülnek egy osztályba, egy évfolyamra.
Egyéni szükségletekhez igazodó, differenciált oktatás lenne a leghatékonyabb még akkor is, ha ez a tanártól és az iskolától többletmunkát igényel. Kedvező lenne, ha minél jobban figyelembe lehetne venni az egyéni fejlődést, és a saját magához mért teljesítményt. A tantervnek rugalmasnak kell lennie.
Természetes, hogy az elvek nem mindenhol, és nem mindig hajthatók maradéktalanul végre. Ha azonban a szemlélet változik, akkor az magával fogja vonni a személyi és tárgyi feltételek pozitív irányú változását is.
www.nyest.hu
Az internet és digitalizálás térhódításával az oktatás formái, és részben tartalma is megváltozott. Az online tanulás már nemcsak a felnőtt távoktatás része, hanem a felső- és közoktatásban egy egyre nagyobb szerepet kap.Elavult lehet a számítógép terem. Sokáig ezek a termek voltak az iskolák büszkeségei, a modernség jelei. Ha ma a gyerekek nagy méretű gépeken, nagy monitorok mögött a szövegszerkesztővel ismerkednek, akkor az már biztosa elavult oktatási forma.
A számítógép használat ma már nem cél, hanem eszköz. Szinte minden tantárgyba szervesen beépült, vagy legalábbis be kellene épülnie. Külön számítástechnikai terem helyett minden tanteremnek olyannak kellene lennie, hogy igény szerint használhassák a számítógépek adta lehetőségeket, akár csak az óra egy részében is.
A legtöbb hazai tanóra úgy néz ki, hogy zárt ajtók mögött az órán csak a tanár és az adott osztály van jelen. A kollégák, a szülők nem kapnak betekintést, mi zajlik a zárt ajtók mögött, nem részesei az történteknek. Az iskolát fal, kerítés választja el a külvilágtól.
Nyitott iskolákban a kollégák és a szülők bemehetnek az órákra.
A tanárok munkája jelenleg nem nyilvános, nem osztják meg sem a szakemberekkel, sem a családokkal mi folyik az órán. A tanári tudás megosztása lenne a modern oktatás egyik alappillére. A tanárokra, oktatókra fokozottan igaz, hogy a jó pap holtig tanul. Egyre elfogadottabb az a nézet, hogy a tanároknak folyamatosan képezniük kell magukat, nekik is folyamatosan tanulniuk kell. Nekik is érdemes kihasználni az internet, a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeket. Segítene a tanítás színvonalának emelésében, ha egymás munkáját is figyelnék, tanulnának egymástól is.
A magyar oktatásban az iskolai nap hagyományosan 8 órakor kezdődik főleg az alapfokú oktatásban. Kutatások azt bizonyították, hogy hatékonyabban tanulnak a kamaszok, ha később kezdődik az iskolai nap, még akkor is, ha tovább tart. A későbbi kezdést sok tanár is előnyösebbnek tartaná.
Fontos tényező a korosztály. A közelmúltban rugalmasabban figyelembe lehetett venni a beiskolázásnál, hogy egy gyereknek milyen igényei, fejlettsége van. Általános elv, hogy azonos évben születettek kerülnek egy osztályba, egy évfolyamra.
Egyéni szükségletekhez igazodó, differenciált oktatás lenne a leghatékonyabb még akkor is, ha ez a tanártól és az iskolától többletmunkát igényel. Kedvező lenne, ha minél jobban figyelembe lehetne venni az egyéni fejlődést, és a saját magához mért teljesítményt. A tantervnek rugalmasnak kell lennie.
Természetes, hogy az elvek nem mindenhol, és nem mindig hajthatók maradéktalanul végre. Ha azonban a szemlélet változik, akkor az magával fogja vonni a személyi és tárgyi feltételek pozitív irányú változását is.
www.nyest.hu
Hozzászólások