Gondolkozzunk, mielőtt bókolunk!

Hiába szánjuk dicséretnek, néha előfordul, hogy, amit kimondunk, azt a másik fél sértésnek fogja fel.
Ártalmatlan bókokból is kerekedhet ki egy hatalmas veszekedés, vagy napokig tartó haragtartás, mert nem vettük figyelembe, hogy a megjegyzés, amit tettünk egyáltalán nem dicséret volt a párunk számára, hanem sértés.

Ilyen esetekben rendszerint értetlenül állunk a helyzet előtt, hogy most a partnerünk miért haragudott meg, amikor mi csak bókoltunk? Hogy elkerüljük ezeket a felesleges szituációkat, jobb, ha gondolkozunk az előtt, hogy beszélnénk!

Ha például a párunk úgy jön oda hozzánk, hogy kövérnek érzi magát, akkor ne azzal akarjuk megnyugtatni, hogy „Nem kövér vagy, hanem szép”, mert ebből azt fogja leszűrni, hogy nem lehet az szép, aki kövér. Ha valakinek azt akarjuk mondani, hogy szép, akkor ne utaljunk egy mondatban azzal a testsúlyára is!

Ugyancsak a testsúlyt célzó, és kerülendő bók a „Túl sokat fogytál”. Lehet, hogy mi ezzel azt akartuk mondani, hogy most már jobb lenne, ha befejezné a párunk a fogyókúrát, mert lassan elfogy, vagy szeretnénk figyelmeztetni, hogy nehogy étkezési zavara legyen, ő azonban csak azt fogja kihallani a szavainkból, hogy eddig kövérnek tartottuk.

A „Más vagy, mint a többiek!” bók utaljon akár egy nemre, egyesületre, valójában csak egy közhely, amit bárki mondhatna a párunknak, ráadásul ezzel a „dicsérettel” arra utalunk, hogy a többi ember egyforma, és általánosítunk.

Ugyanilyen üres, semmitmondó megjegyzés az „Ez annyira TE vagy!”. Ezzel a mondattal nem lehet mit kezdeni, mert ahhoz meg kellene határozni, hogy a „TE” mégis mit jelent. Ha igazi bókot akarunk mondani, akkor inkább mondjuk azt, például egy frizurára, hogy „Igazán egyedi, nagyon jól áll neked”.

Az egyik nagyon durva melléfogást azzal a bókkal érhetjük el, ha azt mondjuk, hogy „Olyan bátor vagy, hogy ezt föl mered venni!”. Ahogy ez elhagyja a szánkat már mi magunk is érezzük, hogy át kellett volna fogalmazni, hiszen ezzel azt mondtuk, hogy annyira extrém az a ruhadarab, vagy kiegészítő, hogy tényleg bátorság kell a hordásához, holott csak nekünk nem lenne elég merszünk felvenni.

Az „Olyan jól nézel ki ma!” bókkal nem lenne semmi baj, ha a végére nem tettük volna oda az időhatározót, amiért cserébe borítékolhatjuk, hogy a válasz nem egy „Köszönöm!” lesz, hanem sokkal inkább az, hogy „Eddig ezek szerint nem néztem ki jól?!”. Ezt elkerülhetjük, ha mellőzzük az időhatározót.

Mielőtt, tehát szép szavakat mondanánk a párunknak, mindenképpen gondoljuk át, hogy mi hogyan értelmeznénk azt az ő helyében, hogy a bók, tényleg bók legyen, ne pedig egy vita kiindulópontja!

(Forrás: bien.hu)