10 éve hunyt el Knézy Jenő
„Jó estét, jó szurkolás!” Az egész ország ismerte a Knézy Jenő névjegyévé és szállóigévé vált köszöntést. A kiváló sportriportert tíz éve, 2003. június 17-én érte utol a halál. Rá emlékezünk.
Fotó: NSO
Nagyváradon született, de gyermekkorát Kiskunhalason töltötte. Komolyan sportolt, a hatvanas évek elején egészen az ifjúsági kosárlabda-válogatottig jutott. 1969-ben aztán a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Ezután üzemmérnökként dolgozott a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban.
1969-ben a Telesport és a Képes Sport „Pályabelépő" címmel közös pályázatot hirdetett tehetséges fiatal sportújságírók és sportriporterek számára. Ez a kis lökés kellett Knézy Jenőnek ahhoz, hogy elinduljon a sportriporteri pályán és 1971-ben már a Magyar Televízió (MTV) sportosztályán dolgozzon.
Innentől kezdve harmincegy évet töltött a Magyar Televíziónál. 1972-2002 között állandó kommentátora volt a nyári, illetve téli olimpia eseményeinek, labdarúgó világ- és Európa-bajnokságoknak, válogatott és nemzetközi kupamérkőzéseknek csakúgy, mint számtalan hazai bajnoki meccsnek, de ő tudósította 1986-ban az első magyarországi Forma-1-es futamot is. Vezette helyszíni közvetítések rovatát, és dolgozott a Telesport főszerkesztőjeként is.
Stílusával, egyedi humorával még az unalmasabb meccseket is „fel tudta dobni”. Egykori munkatársai szerint mindig felkészülten és mérnöki precizitással ült a mikrofon elé.
1993 és 1997 között a kosárlabda szövetség társelnöki, 1997-től a Magyar Sportújságírók Szövetségének alelnöki posztját is ellátta. 1998-tól volt a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. Sokoldalúságát bizonyítva láthatták a nézők kabaréműsorokban és választási műsorokban is.
2003 áprilisában diagnosztizáltak nála a gyomorrákot. Az év májusában már súlyos betegen vette át a Magyar Televízió életműdíját kimagasló szakma munkája elismeréseként, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést "több évtizedes, kimagasló sportújságírói és sportriporteri pályafutásáért". Egy hónap múlva távozott az élők sorából, a budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Knézy Jenő fia, ifj. Knézy Jenő édesapja nyomdokaiba lépett: korábban válogatott kosárlabdázó, ma riporter, műsorvezető. Az alábbiakat mondta egy korábbi interjúban édesapjáról: "Bárhova megyek az országban közvetíteni, mindig sokan emlékeznek édesapámra, akit szerettek, és ez nagyon jól esik. Gyakran odajönnek hozzám, hogy elmondhassák: mennyire tisztelték aput, és mennyire szerették, ha ő közvetített a tévében".
Fotó: NSONagyváradon született, de gyermekkorát Kiskunhalason töltötte. Komolyan sportolt, a hatvanas évek elején egészen az ifjúsági kosárlabda-válogatottig jutott. 1969-ben aztán a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Ezután üzemmérnökként dolgozott a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban.
1969-ben a Telesport és a Képes Sport „Pályabelépő" címmel közös pályázatot hirdetett tehetséges fiatal sportújságírók és sportriporterek számára. Ez a kis lökés kellett Knézy Jenőnek ahhoz, hogy elinduljon a sportriporteri pályán és 1971-ben már a Magyar Televízió (MTV) sportosztályán dolgozzon.
Innentől kezdve harmincegy évet töltött a Magyar Televíziónál. 1972-2002 között állandó kommentátora volt a nyári, illetve téli olimpia eseményeinek, labdarúgó világ- és Európa-bajnokságoknak, válogatott és nemzetközi kupamérkőzéseknek csakúgy, mint számtalan hazai bajnoki meccsnek, de ő tudósította 1986-ban az első magyarországi Forma-1-es futamot is. Vezette helyszíni közvetítések rovatát, és dolgozott a Telesport főszerkesztőjeként is.
Stílusával, egyedi humorával még az unalmasabb meccseket is „fel tudta dobni”. Egykori munkatársai szerint mindig felkészülten és mérnöki precizitással ült a mikrofon elé.
1993 és 1997 között a kosárlabda szövetség társelnöki, 1997-től a Magyar Sportújságírók Szövetségének alelnöki posztját is ellátta. 1998-tól volt a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. Sokoldalúságát bizonyítva láthatták a nézők kabaréműsorokban és választási műsorokban is.
2003 áprilisában diagnosztizáltak nála a gyomorrákot. Az év májusában már súlyos betegen vette át a Magyar Televízió életműdíját kimagasló szakma munkája elismeréseként, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést "több évtizedes, kimagasló sportújságírói és sportriporteri pályafutásáért". Egy hónap múlva távozott az élők sorából, a budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Knézy Jenő fia, ifj. Knézy Jenő édesapja nyomdokaiba lépett: korábban válogatott kosárlabdázó, ma riporter, műsorvezető. Az alábbiakat mondta egy korábbi interjúban édesapjáról: "Bárhova megyek az országban közvetíteni, mindig sokan emlékeznek édesapámra, akit szerettek, és ez nagyon jól esik. Gyakran odajönnek hozzám, hogy elmondhassák: mennyire tisztelték aput, és mennyire szerették, ha ő közvetített a tévében".
Hozzászólások