Elhunyt Németh Angéla
Az 1968-as mexikói olimpia gerelyhajító számának olimpiai bajnoka hosszan tartó betegség után 68 éves korában elhunyt.
Budapest díszpolgára
Magasugróként hívták 1958-ban a Vörös Meteor sportegyesületbe, de hamarosan a gerelyhajítás lett az első számú sportág életében. Középiskolás korában kosárlabdázott is. Mind a két sportágban válogatott szinten sportolt. Az atlétikai szezon tavasztól őszig tartott, így az év másik felében inkább a kosárlabda került előtérbe nála.
Elvégezte a Testnevelési Főiskolát. Edzője, Koltai Jenő rábeszélésére végül az atlétika mellett tette le voksát. Akkor a női dobó hátrahajlós technikát alkalmaztak, míg a férfiak az ún. elfordulós technikát. Németh Angéla a férfiak által előnyben részesített technikát átvette, ami sikerének egyik titka volt. Az 1968-as olimpia előtt a kitűzött cél az 58 méteres dobás volt. A versenyt a másodikra dobott 60 méter 36 centiméteres dobásával, új magyar csúccsal nyerte meg. Ő az első magyar atlétanő, akinek dobása meghaladta a 60 métert. Ebben az évben az év sportolónője címet is megkapta. 1968-ban és 1969-ben az év atlétája címmel tüntették ki.
Háromszor javította meg a magyar női gerelyhajítás csúcsát. ötszörös magyar bajnok, háromszor egyéniben, kétszer csapatban.
1969-ban a kontinens viadalt nyerte meg Athénban, míg 1971-ben a Helsinkiben rendezett Európa-bajnokságon negyedik lett. A két verseny között született meg első lánya. Ő szerezte meg a magyar atlétika második női Eb-címét. (A magyar női atlétika első és 1969-ig egyetlen Európa-bajnoki címét Csák Ibolya magasugró, az első magyar női olimpiai bajnok szerezte 1938-ban Bécsben.)
Az 1972-es müncheni olimpia után - ahol ő mondta az olimpiai eskü szövegét - mindössze 26 évesen visszavonult az aktív atletizálástól sérülés miatt. Ezt követően ismét visszatért a kosárlabdázáshoz.
Visszavonulása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd az Állatorvostudományi Egyetem testnevelő tanára, majd 1990-től ez utóbbi Testnevelési tanszékének vezetője.
Férje a hazai kosárlabda sport egyik meghatározó alakja, Ránky Mátyás.
A Magyar Olimpiai Bizottságnak 1989-től tagja, a MOB Nők sportjáért életműdíjat 2002-ben ítélték oda neki. Budapest díszpolgára címet 2012-ben, 65. születésnapjakor vehette át.
www.sport.hir24.hu
Budapest díszpolgáraMagasugróként hívták 1958-ban a Vörös Meteor sportegyesületbe, de hamarosan a gerelyhajítás lett az első számú sportág életében. Középiskolás korában kosárlabdázott is. Mind a két sportágban válogatott szinten sportolt. Az atlétikai szezon tavasztól őszig tartott, így az év másik felében inkább a kosárlabda került előtérbe nála.
Elvégezte a Testnevelési Főiskolát. Edzője, Koltai Jenő rábeszélésére végül az atlétika mellett tette le voksát. Akkor a női dobó hátrahajlós technikát alkalmaztak, míg a férfiak az ún. elfordulós technikát. Németh Angéla a férfiak által előnyben részesített technikát átvette, ami sikerének egyik titka volt. Az 1968-as olimpia előtt a kitűzött cél az 58 méteres dobás volt. A versenyt a másodikra dobott 60 méter 36 centiméteres dobásával, új magyar csúccsal nyerte meg. Ő az első magyar atlétanő, akinek dobása meghaladta a 60 métert. Ebben az évben az év sportolónője címet is megkapta. 1968-ban és 1969-ben az év atlétája címmel tüntették ki.
Háromszor javította meg a magyar női gerelyhajítás csúcsát. ötszörös magyar bajnok, háromszor egyéniben, kétszer csapatban.
1969-ban a kontinens viadalt nyerte meg Athénban, míg 1971-ben a Helsinkiben rendezett Európa-bajnokságon negyedik lett. A két verseny között született meg első lánya. Ő szerezte meg a magyar atlétika második női Eb-címét. (A magyar női atlétika első és 1969-ig egyetlen Európa-bajnoki címét Csák Ibolya magasugró, az első magyar női olimpiai bajnok szerezte 1938-ban Bécsben.)
Az 1972-es müncheni olimpia után - ahol ő mondta az olimpiai eskü szövegét - mindössze 26 évesen visszavonult az aktív atletizálástól sérülés miatt. Ezt követően ismét visszatért a kosárlabdázáshoz.
Visszavonulása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd az Állatorvostudományi Egyetem testnevelő tanára, majd 1990-től ez utóbbi Testnevelési tanszékének vezetője.
Férje a hazai kosárlabda sport egyik meghatározó alakja, Ránky Mátyás.
A Magyar Olimpiai Bizottságnak 1989-től tagja, a MOB Nők sportjáért életműdíjat 2002-ben ítélték oda neki. Budapest díszpolgára címet 2012-ben, 65. születésnapjakor vehette át.
www.sport.hir24.hu
Hozzászólások