MDSZ: javult a diákok fittségi állapota
Folyamatosan javul a diákok fittségi indexe - derül ki a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) adataiból.
Az aktuális tanévi NETFIT® (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) felmérés hétfőn indult a hazai általános és középiskolákban és az MDSZ koordinálja. A tavaly tizenegyedik alkalommal elvégzett mérések összesen 3744 feladatellátási helyen 664 457 tanulójának fittségi adatait rögzítették.
Az MDSZ tájékoztatása szerint az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet.
Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket. Az Aktív Iskolákban két tanév eredményei megerősítik, hogy jóval az átlag feletti a diákok fittségi állapotának javulása, amely egyértelműen mutatja a program hatásosságát.
A 2024/2025. tanévben, négy évvel a pandémiát követően, jól látszik, hogy az iskola és a testnevelésórák jelentős fejlesztő hatással voltak a tanulók egészségközpontú fittségi állapotára, és tovább növekedett az országos átlagos Intézményi Fittségi Index (IFI). A tanulók fittségi állapota azonban még mindig nem érte el a pandémia előtti szintet.
Állóképesség tekintetében az MDSZ kiemelte: sikernek tekinthető, hogy a kardiovaszkuláris fittségi állapotban a pandémia óta folyamatos a javulás, a fiúk esetében 4,9 százalékpontos a növekedés az egészségzónát elérők arányában, a lányoknál pedig 3,4 százalékpont. Itt is megfigyelhető a töretlenül javuló tendencia 2022 óta, a pandémia előtti ingadozó/romló tendenciával összevetve.
A gyermek- és serdülőkori állóképességi adatokra is azért fontos figyelni, mert a gyenge eredmények itt is előrevetítik a későbbi életszakaszban megjelenő életmódbetegségek (szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás és elhízás) kialakulásának fokozott kockázatát.
A 2023 óta zajló Aktív Iskolák-program eddigi eredményei alapján a minősült (tehát klub-, bronz, ezüst vagy arany minősítésű) intézmények jóval nagyobb fejlődést mutattak a nem Aktív Iskolákhoz képest a fittségi index vonatkozásában. A diákok között zajló éves felmérés pedig azt mutatja, hogy a WHO által ajánlott minimum fizikai aktivitási szintet elérő tanulók aránya az aktív iskolákban több mint duplája a hazai átlagnak.
(Forrás: MTI)
Az aktuális tanévi NETFIT® (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) felmérés hétfőn indult a hazai általános és középiskolákban és az MDSZ koordinálja. A tavaly tizenegyedik alkalommal elvégzett mérések összesen 3744 feladatellátási helyen 664 457 tanulójának fittségi adatait rögzítették.Az MDSZ tájékoztatása szerint az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet.
Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket. Az Aktív Iskolákban két tanév eredményei megerősítik, hogy jóval az átlag feletti a diákok fittségi állapotának javulása, amely egyértelműen mutatja a program hatásosságát.
A 2024/2025. tanévben, négy évvel a pandémiát követően, jól látszik, hogy az iskola és a testnevelésórák jelentős fejlesztő hatással voltak a tanulók egészségközpontú fittségi állapotára, és tovább növekedett az országos átlagos Intézményi Fittségi Index (IFI). A tanulók fittségi állapota azonban még mindig nem érte el a pandémia előtti szintet.
Állóképesség tekintetében az MDSZ kiemelte: sikernek tekinthető, hogy a kardiovaszkuláris fittségi állapotban a pandémia óta folyamatos a javulás, a fiúk esetében 4,9 százalékpontos a növekedés az egészségzónát elérők arányában, a lányoknál pedig 3,4 százalékpont. Itt is megfigyelhető a töretlenül javuló tendencia 2022 óta, a pandémia előtti ingadozó/romló tendenciával összevetve.
A gyermek- és serdülőkori állóképességi adatokra is azért fontos figyelni, mert a gyenge eredmények itt is előrevetítik a későbbi életszakaszban megjelenő életmódbetegségek (szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás és elhízás) kialakulásának fokozott kockázatát.
A 2023 óta zajló Aktív Iskolák-program eddigi eredményei alapján a minősült (tehát klub-, bronz, ezüst vagy arany minősítésű) intézmények jóval nagyobb fejlődést mutattak a nem Aktív Iskolákhoz képest a fittségi index vonatkozásában. A diákok között zajló éves felmérés pedig azt mutatja, hogy a WHO által ajánlott minimum fizikai aktivitási szintet elérő tanulók aránya az aktív iskolákban több mint duplája a hazai átlagnak.
(Forrás: MTI)


Hozzászólások