Nem indul egyéni versenyző magyar színekben a műkorcsolya VB-n
Egyetlen számban vagyunk érdekeltek a Nagy Zsuzsanna - Fejes Máté jégtánc kettős révén a műkorcsolya- és jégtánc világbajnokságon, amelynek első versenynapját rendezik ma a kanadai (Ontario állam) Londonban.
Az évek óta nemzetközi versenyen Magyarországot képviselő duó tavaly a 23. hellyel volt kénytelen beérni, azaz a néhány éve bevezetett új szabályok értelmében nem mutathatták be a szabadkorcsolyázásukat. Az idei Európa-bajnokságon 16. helyezést érték el. Jégtáncban megszokta a hazai közönség és a képernyőn a versenyeket követő nézők, hogy mindig van magyar induló, és általában jó programoknak lehet örülni a helyezésektől függetlenül.
Legeredményesebb jégtánckettősünk a Regőczy Krisztina - Sallai András páros volt, akik 1980-ban világbajnokságot nyertek, az olimpián pedig egyetlen bírói helyezésen múlt az aranyérem, így ezüstérmet szereztek.
Édesapja, Nagy Sándor pedig edzőjük, de már jeles korcsolyázók edzését is irányította. Az elmúlt években Hoffmann Nóra eredményei voltak a legbiztatóbbak, először Elek Attilával, majd a honosított Maxim Zavodinnal. Sajnos, Hoffmann Nóra nem folytatja tovább a versenyzést.
Sikeresség tekintetében a nők a következők: 2004-ben a budapesti Európa-bajnokságot Sebestyén Júlia nyerte, a 4. helyen pedig Pavuk Viktória végzett. Mindketten értek még el pályafutásuk alatt figyelemre méltó eredményeket, ám ezt soha nem tudták túlszárnyalni. EB ezüstéremmel a 90-es évekből Czakó Krisztina büszkélkedhet, és a hatvanas-hetvenes évek elejének favoritja, Almássy Zsuzsi.
Megemlítendő, hogy a XX. század elején két magyar hölgy uralta a nemzetközi női műkorcsolya versenyeket, Kronberger Lili négyszer, Méray Horváth Opika pedig háromszor nyert világbajnokságot. Az elmúlt két évtizedben, ha dobogós helyezést nem is értek el hölgyeink - a már említetteken kívül - néhány jó helyezés és emlékezetes szép gyakorlat megadatott Póth Diana, Dorofejev Tamara, korábban Téglássy Tamara révén. Idén az Európa-bajnokságon fordult elő talán először, hogy nincs magyar versenyző az indulók között.
Ez utóbbi megállapítás a férfiak mezőnyére is igaz. Bár az urak az elmúlt évtizedekben nem mondhatnak magukénak olyan nemzetközi sikereket, mint a hölgyek, magyar indulónak mindig szurkolhatott a magyar közönség. Visszatekintve az elmúlt mintegy fél évszázadra, Vajda László eredményei a legjobbak, noha ő sem került dobogó közelbe. Viszont kiváló előadó volt, még gálára is meghívták, amire eredményei alapján nem lett volna jogosult.
A páros szám a Nagy testvérpár óta nem sok magyar sikert hozott a nemzetközi versenyeken, sőt még hazai versenyeket sem rendeznek minden évben induló hiányában. Ezért az 1956-os Téli Olimpiai Játékokon elért bronz-, az EB-n elért ezüstérem túlszárnyalása egyelőre, talán hosszú időre nem tűnik elérhető célnak.
Az évek óta nemzetközi versenyen Magyarországot képviselő duó tavaly a 23. hellyel volt kénytelen beérni, azaz a néhány éve bevezetett új szabályok értelmében nem mutathatták be a szabadkorcsolyázásukat. Az idei Európa-bajnokságon 16. helyezést érték el. Jégtáncban megszokta a hazai közönség és a képernyőn a versenyeket követő nézők, hogy mindig van magyar induló, és általában jó programoknak lehet örülni a helyezésektől függetlenül.Legeredményesebb jégtánckettősünk a Regőczy Krisztina - Sallai András páros volt, akik 1980-ban világbajnokságot nyertek, az olimpián pedig egyetlen bírói helyezésen múlt az aranyérem, így ezüstérmet szereztek.
Az amatőr versenyektől való visszavonulásuk után megnyerték a profi világbajnokságot is. Éremnek nem, de több dobogó közeli helyezésnek örülhettünk az Engi Klára - Tóth Attila páros pályafutása idején. Velük egyidőben ért el nemzetközi sikereket a Remport Gabriella - Nagy Sándor kettős, akiknek lánya a mostani versenyeken jégre lépő Nagy Zsuzsanna.
Édesapja, Nagy Sándor pedig edzőjük, de már jeles korcsolyázók edzését is irányította. Az elmúlt években Hoffmann Nóra eredményei voltak a legbiztatóbbak, először Elek Attilával, majd a honosított Maxim Zavodinnal. Sajnos, Hoffmann Nóra nem folytatja tovább a versenyzést.
Sikeresség tekintetében a nők a következők: 2004-ben a budapesti Európa-bajnokságot Sebestyén Júlia nyerte, a 4. helyen pedig Pavuk Viktória végzett. Mindketten értek még el pályafutásuk alatt figyelemre méltó eredményeket, ám ezt soha nem tudták túlszárnyalni. EB ezüstéremmel a 90-es évekből Czakó Krisztina büszkélkedhet, és a hatvanas-hetvenes évek elejének favoritja, Almássy Zsuzsi.
Megemlítendő, hogy a XX. század elején két magyar hölgy uralta a nemzetközi női műkorcsolya versenyeket, Kronberger Lili négyszer, Méray Horváth Opika pedig háromszor nyert világbajnokságot. Az elmúlt két évtizedben, ha dobogós helyezést nem is értek el hölgyeink - a már említetteken kívül - néhány jó helyezés és emlékezetes szép gyakorlat megadatott Póth Diana, Dorofejev Tamara, korábban Téglássy Tamara révén. Idén az Európa-bajnokságon fordult elő talán először, hogy nincs magyar versenyző az indulók között.
Ez utóbbi megállapítás a férfiak mezőnyére is igaz. Bár az urak az elmúlt évtizedekben nem mondhatnak magukénak olyan nemzetközi sikereket, mint a hölgyek, magyar indulónak mindig szurkolhatott a magyar közönség. Visszatekintve az elmúlt mintegy fél évszázadra, Vajda László eredményei a legjobbak, noha ő sem került dobogó közelbe. Viszont kiváló előadó volt, még gálára is meghívták, amire eredményei alapján nem lett volna jogosult.
A páros szám a Nagy testvérpár óta nem sok magyar sikert hozott a nemzetközi versenyeken, sőt még hazai versenyeket sem rendeznek minden évben induló hiányában. Ezért az 1956-os Téli Olimpiai Játékokon elért bronz-, az EB-n elért ezüstérem túlszárnyalása egyelőre, talán hosszú időre nem tűnik elérhető célnak.
Hozzászólások