A terepszemlével és a felkészülési tervek elfogadásával megkezdődtek a kajak-kenus előkészületek

A magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya szerint a jövő évi világbajnokságot tesztnek kell tekinteni, a 2023-as vb-re pedig úgy kell érkezni, hogy mindent felmértek, és megvan az a csapat, amellyel megszerezhetik a maximális kvótát a 2024-es párizsi olimpiára.Hüttner Csaba a hazai sportági szövetség (MKKSZ) "Út Párizsba" elnevezésű keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az, hogy a tokiói játékok halasztásával egy évet "vesztettek" az előkészületekből, hatalmas feladatot jelent a számukra. "Mindig az a cél, hogy a válogatott a legeredményesebb legyen, a legjobb eredményt érje el" - szögezte le.
    

Az alapos felkészülés most azért különösen fontos, mert változott az ötkarikás program, a gyorsasági szakágban 12 helyett csak 10 számban lesznek versenyek, eggyel kevesebb férfi, illetve női kajakos megmérettetésre kerül sor Párizsban. A kapitány - akinek megbízatását a szövetség szeptember közepén 2024 októberének végéig meghosszabbította - kiemelte, hogy a kvótaszerzés szempontjából fontos a négyes szereplése, ezért az idén négyesválogatót is rendeznek majd. Eddig főleg az egyes eredmények alapján állt össze a négyes, most az első válogatón a négyesre is aspirálóknak egyesben vagy párosban el kell indulniuk, a döntősök pedig részt vehetnek majd a négyesválogatón.
   

"Ezt az évet rá kell szánni arra, hogy kialakuljon legalább a magja a négyesnek" - utalt a 2022-es programra. Arról is beszélt, hogy az alapemberek mellé fokozatosan be kell építeni fiatalokat is. Az utánpótlás erejének felmérésére egyébként jövő szeptemberben hazai környezetben is lesz lehetőség, mert Szegeden rendezik az ifjúsági U23-as világbajnokságot.
    

Boros Gergely szakmai igazgató elmondta, hogy az olimpiai előkészületek jegyében a múlt héten Párizsban, illetve az attól keletre lévő kajak-kenu pályán járt egy küldöttség, hogy felmérje a körülményeket. "A környéken 20-30 perc távolságra kerestünk szállást, ezúttal is úgy tervezzük, hogy nem a faluban, hanem azon kívül laknak majd a versenyzők. Hat különböző szállodát néztünk meg, felállítottuk a prioritási sorrendet, és most elkezdődik majd az egyeztetés" - mondta, majd hozzáfűzte, hogy jövőre egy kisebb, 2023-ban pedig nagyobb csapattal tervezik tesztelni a pályát, a szállást és az étkezést.
    

Arról is beszélt, hogy a tokióihoz képest sokkal könnyebbnek ígérkezik a szervezés, a hajókat nem kell sokkal hamarabb eljuttatni a helyszínre, a csapat az utolsó pillanatig itthon készülhet, és az éghajlati viszonyok sem tartogatnak meglepetést. "Az első tapasztalatok jók, folytatjuk az előkészületeket" - szögezte le. A háromszoros olimpiai bajnok Storcz Botond, aki a közelmúltban a nemzetközi szövetség (ICF) sprintbizottságának tagja lett, arról beszélt, hogy nem az ő személye a fontos, hanem az, hogy az ICF legerősebb bizottságában van a magyar kajak-kenu sportnak képviselete, amit ki kell használni.
   

"Bízom benne, hogy rajtam és a többi kollégán keresztül történnek majd a változtatások, így időben értesülünk a sportág jövőjét meghatározó döntésekről" - mondta. A sprintbizottság tesz majd javaslatot az ICF elnökségének az olimpiai kvótaszámokra vonatkozóan, de az várható - amint azt Storcz megjegyezte -, hogy a kiesett két számmal veszít ugyan kvótákat a sportág, a maradék tízben viszont a korábbinál több lesz kiosztható.
    

A párizsi olimpián a férfiaknál K1 1000, K2 500, K4 500, valamint C1 1000 és C2 500, a nőknél pedig K1 500, K2 500, K4 500, valamint C1 200 és C2 500 méteren rendeznek versenyt. Kikerült a programból a női és férfi K1 200 méter, egyúttal bővült a szlalom szakág műsora. A sajtóeseményen ott volt a paraszakág szövetségi kapitányának szűk két hete kinevezett Hajdu Botond is, aki célként az eredményesség megőrzését, a fiatalítást, és a sportolók létszámának növelését fogalmazta meg.


(Forrás: MTI)