London 2012 - Jegyrendszer, vaságyak, háborús romok - életképek az előző londoni olimpiáról

Az atléták maguk varrta sportmezben teljesítették a síkfutó számokat egy átalakított agárverseny-pályán, amelyet háztartások kályháiból összekotort salak borított. A hevenyészett sportlétesítményeket jórészt német hadifoglyok építették, olimpiai falu híján a sportolók a brit hadsereg kétezer személyes nyugat-londoni raktárhelyiségében, tábori vaságyakon aludtak, a tejet, a tojást és a sajtot pedig jegyre adták, bár az olimpikonok a lakosságnak megszabott adagok kétszereséhez juthattak hozzá.

Az előző, 1948-as londoni nyári olimpiai játékokat rendező, háborús sebeit gyógyítgató, kiterjedt jegyrendszer szorításában élő, gyakorlatilag csődben lévő Anglia korabeli realitásai közé tartozott mindez.
London még mindig a náci légierő nyolc évvel korábbi angliai légi hadjáratának romjait takarította, kibombázott családok ezrei laktak olyan rokonoknál, akiknek otthonát elkerülték a bombák, és nagyon sokan nem engedhették meg maguknak az egyes versenyszámok 10 shillingbe - mai pénzben számolva 15,50 fontba (5800 forintba) - kerülő belépőjegyeit sem.
A központi olimpiai helyszín, a Wembley stadion büféiben is jegyre adták a szendvicseket, így a közönség inkább otthonról hozott ennivalóval érkezett.
A szűkös források központi adagolása alól még a királyi család sem mentesülhetett.
Amikor VI. György király elsőszülött leánya, a 21 esztendős Erzsébet hercegnő - a most 86 éves II. Erzsébet királynő, aki péntek este hivatalosan megnyitja majd az idei londoni játékokat - 1947 novemberében örök hűséget esküdött vőlegényének, Fülöp hercegnek, a központi elosztást végző állami bürokrácia neki is kiutalta a kvótán felül 200 plusz ruhakupont, amely a korabeli rendelkezések szerint minden esküvőre készülő menyasszonyt megilletett. Az alattvalók lelkesedését jelezte, hogy nők ezrei küldték el az ország minden sarkából a jövendő uralkodónak saját kuponjaikat, de mivel ezek átruházása törvényileg tilos volt, az udvar lelkiismeretesen mindet vissza is küldte a feladóknak.

Az 1948-as londoni olimpia teljes költségvetése 600 ezer font - mai áron 18,5 millió font - volt.
A kontraszt nem is lehetne nagyobb az akkori és a 64 évvel későbbi, azaz a péntek esti megnyitóval kezdődő idei nyári londoni játékok között.
Az idei olimpia a hivatalos összegzés szerint 9,3 milliárd fontba (3400 milliárd forintba) került; csak a 36 hektár kiterjedésű olimpiai falu felépítésére 712 millió fontot fordítottak, mai pénzben majdnem a negyvenszeresét az előző londoni olimpia teljes költségvetésének.
A versenyzők kényelmét az olimpiai falu mindegyik lakásában televíziós készülék és wifi-szolgáltatás, valamint összesen kilencezer ruhásszekrény, 170 ezer fogas, 16 ezer ágy, a nappalikban 11 ezer kanapé szolgálja.
A szervezők még azt is fontosnak tartották közölni az újságírókkal, hogy ötezer szemetesvödör és ugyanennyi vécékefe is a vendégek rendelkezésére áll.
Az olimpiai központ napi 24 órában üzemelő fő éttermében egyszerre ötezren étkezhetnek, az olimpiai falu vendéglátóhelyei naponta összesen 60 ezer adag ételt szolgálhatnak fel. Ehhez az előzetes becslések alapján 25 ezer vekni kenyeret, 232 tonna burgonyát, 75 ezer liter tejet és 330 tonna gyümölcsöt és zöldséget használnak majd a szakácsok.
A szervezők szerint ez lesz a világ legnagyobb, békeidőben valaha is megszervezett "étkeztetési művelete".
A 27 millió fontba kerülő péntek esti megnyitóünnepség legjobb ülőhelyeit a kelet-londoni Stratford olimpiai stadionjában - a játékok évére utalva - 2012 fontért árulták, a legnépszerűbb versenyszámra, a 100 méteres férfi síkfutás döntőjére ugyanezek az ülőhelyek 725 fontba kerültek.
Az 1948-as londoni olimpiára 59 országból 4099 versenyző érkezett. Németországot és Japánt nem hívták meg, a Szovjetunió viszont önszántából maradt távol.
Az idei játékok péntek esti megnyitóján kétszáznál több ország 10.490 versenyzője vonul majd be az 500 millió fontos beruházással felépült, 80 ezer férőhelyes Olimpiai Stadionba.
A sors fintora, hogy a 2012-es londoni olimpiát is recessziós évben, súlyos megszorításokkal járó kormányzati adósság- és hiánycsökkentő program kellős közepén tartják. A háborús romok, a jegyrendszer nyomorúsága azonban természetesen már csak a régmúlt rossz emléke, és London népe ma már nem a napi többórás sorban állástól, az áruhiánytól szenved, hanem főleg azon bosszankodik, hogy megszokott útvonalából egy sávot lenyestek az olimpiai tisztviselők zavartalan közlekedését biztosítandó, és ha a közönséges halandó saját autójával véletlenül ráhajt a "Games Lane"-ek valamelyik szakaszára, az éber kamerák jóvoltából azonnal 130 fontja bánja...