Evolúciós megközelítésben vizsgálják a különböző fajtájú kutyák játékosságát a kutatók
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a napokban jelenik meg beszámoló a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratában.
A 2019 óta tartó vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta "játékosságban" megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki.
Mint mondta, konkrétan arra voltak most kíváncsiak, hogy a kutyák különböző funkcióra történő tenyésztése, hogyan hat a viselkedési jegyekre.
A kutyatenyésztés Garamszegi László szerint olyan mesterséges kényszer vagy irányított szelekció, mely során felgyorsították az evolúciót és a darwini mechanizmusokat maga az ember hozta létre, nem pedig a környezet. "A különböző kutyákat elsősorban egy adott cél érdekében tenyésztjük, olyan ebet szeretnénk kreálni, amely jól vadászik, vagy jól őrzi a nyájat, vagy éppen csak jó barátja a családnak. Az ezen feladatok érdekében történő tenyésztés során azt tapasztaljuk, hogy ez a folyamat végül kihatással van egy sor morfológiai és viselkedési bélyegre, így a játékosságra is. Ebből arra következtethetünk, hogy e tulajdonságoknak genetikai alapja van, amely érdekes együttállást mutat a különböző feladatokhoz kapcsolható funkciókkal" - tette hozzá.
Garamszegi László Zsolt elmondta: az emberrel folytatott játék a háziasítás során alakult ki, a két faj közötti kapcsolat kialakításában, fenntartásában, építésében van fontos szerepe. Általában azok a kutyák játszanak intenzívebben a gazdájukkal, ahol szorosabb a kutya-gazda kapcsolat, és ez utóbbi erőssége összefügg a funkcióval is.
"A vizsgálat azt mutatta, hogy a funkcionális szelekcióval másodlagosan kihatunk a kutya viselkedésére, ez esetben a játékosságára" - mondta az evolúcióbiológus. Magyarázata szerint a tenyésztők a funkcióra vagy a küllemre fókuszálnak, ezek viszont magukkal rántanak olyan tulajdonságokat, amelyek eredetileg nem voltak szempontok a tenyésztésnél. A kutyák emberrel való játékossága is egy ilyen járulékos termék, ami a mesterséges szelekció során ragad rájuk - összegezte a kutató.
Az eredmények szerint a vadászkutyák és a nyájőrző kutyák a legjátékosabbak, míg az apró, szobakutyáknak tartott ölebek mutatják a legkisebb hajlandóságot az emberrel történő játékra. Ez utóbbiak esetében a tenyésztéskor többnyire olyan külsődleges jellemzőkre helyeződik a hangsúly, melyek mellett a játékosságra való hajlam háttérbe szorul. Az ölebek esetében az a fontos, hogy a kutyusok illeszkedjenek a gazdi öltözködési stílusához, apró termetük miatt a kézben vagy táskában jól elférjenek, de túl sok törődést azért ne igényeljenek. Az ilyen elvárásoknak nem feltétlen kedvez, ha a kutya állandóan játszani akar.
"Most a játékosságot vizsgáltuk, de valószínű, hogy egy csomó más viselkedési jegy másként fog változni a mesterséges szelekció során" - tette hozzá a kutató, aki ezzel arra utalt, hogy a későbbiekben további viselkedési jegyeket fognak elemezni, hogy megtudják, ezek az eredetileg összekapcsolt tulajdonságok hogyan válnak szét az egyes funkciók mentén.
Vizsgálni fogják a kutyák közötti játékosságot, az agressziót, a tanulékonyságot és képezhetőséget, az agilitást, a félénkséget és a stresszes viselkedést is. Érdekes példaként említette a harci kutyákat, amelyek a fajtársaikkal harciasak, míg a gazdájukkal szemben nagyon szelídek. Úgy látszik tehát, hogy egy bizonyos feladatra történő tenyésztéssel szét lehet választani kapcsolt viselkedési elemeket, akár a fajon belüli és fajok közötti agressziót is - közölte a kutató.
(Forrás: MTI)
A 2019 óta tartó vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta "játékosságban" megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki.
"A fajták egy fajba tartoznak, így ha megértjük azokat a szelekciós tényezőket, melyek a kutyák fajtagazdagságához vezettek, akkor elcsípjük, hogy hogyan zajlik az evolúció egy fajon belül. Evolúcióbiológiai szempontból a fajták közötti különbség az érdekes, mert ezek azokat a szelekciós folyamatokat tükrözik, melyen az egyes vonalak pár száz éves történetük során átmentek" - mondta el az MTI-nek Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, aki statisztikai módszerekkel egy több tízezres svéd adatbázisból közelíti meg a kutyák viselkedési jegyeit.
"A jelen kutatás eredményei és módszertana egy korábban összeállított adatsoron alapszik, melyen új elemzéseket végeztünk el, hogy a kutyák játékosságát vizsgálva újabb evolúciós kérdésekre válaszoljunk" - tette hozzá.
A kutyatenyésztés Garamszegi László szerint olyan mesterséges kényszer vagy irányított szelekció, mely során felgyorsították az evolúciót és a darwini mechanizmusokat maga az ember hozta létre, nem pedig a környezet. "A különböző kutyákat elsősorban egy adott cél érdekében tenyésztjük, olyan ebet szeretnénk kreálni, amely jól vadászik, vagy jól őrzi a nyájat, vagy éppen csak jó barátja a családnak. Az ezen feladatok érdekében történő tenyésztés során azt tapasztaljuk, hogy ez a folyamat végül kihatással van egy sor morfológiai és viselkedési bélyegre, így a játékosságra is. Ebből arra következtethetünk, hogy e tulajdonságoknak genetikai alapja van, amely érdekes együttállást mutat a különböző feladatokhoz kapcsolható funkciókkal" - tette hozzá.
Garamszegi László Zsolt elmondta: az emberrel folytatott játék a háziasítás során alakult ki, a két faj közötti kapcsolat kialakításában, fenntartásában, építésében van fontos szerepe. Általában azok a kutyák játszanak intenzívebben a gazdájukkal, ahol szorosabb a kutya-gazda kapcsolat, és ez utóbbi erőssége összefügg a funkcióval is.
"A vizsgálat azt mutatta, hogy a funkcionális szelekcióval másodlagosan kihatunk a kutya viselkedésére, ez esetben a játékosságára" - mondta az evolúcióbiológus. Magyarázata szerint a tenyésztők a funkcióra vagy a küllemre fókuszálnak, ezek viszont magukkal rántanak olyan tulajdonságokat, amelyek eredetileg nem voltak szempontok a tenyésztésnél. A kutyák emberrel való játékossága is egy ilyen járulékos termék, ami a mesterséges szelekció során ragad rájuk - összegezte a kutató.
Az eredmények szerint a vadászkutyák és a nyájőrző kutyák a legjátékosabbak, míg az apró, szobakutyáknak tartott ölebek mutatják a legkisebb hajlandóságot az emberrel történő játékra. Ez utóbbiak esetében a tenyésztéskor többnyire olyan külsődleges jellemzőkre helyeződik a hangsúly, melyek mellett a játékosságra való hajlam háttérbe szorul. Az ölebek esetében az a fontos, hogy a kutyusok illeszkedjenek a gazdi öltözködési stílusához, apró termetük miatt a kézben vagy táskában jól elférjenek, de túl sok törődést azért ne igényeljenek. Az ilyen elvárásoknak nem feltétlen kedvez, ha a kutya állandóan játszani akar.
"Most a játékosságot vizsgáltuk, de valószínű, hogy egy csomó más viselkedési jegy másként fog változni a mesterséges szelekció során" - tette hozzá a kutató, aki ezzel arra utalt, hogy a későbbiekben további viselkedési jegyeket fognak elemezni, hogy megtudják, ezek az eredetileg összekapcsolt tulajdonságok hogyan válnak szét az egyes funkciók mentén.
Vizsgálni fogják a kutyák közötti játékosságot, az agressziót, a tanulékonyságot és képezhetőséget, az agilitást, a félénkséget és a stresszes viselkedést is. Érdekes példaként említette a harci kutyákat, amelyek a fajtársaikkal harciasak, míg a gazdájukkal szemben nagyon szelídek. Úgy látszik tehát, hogy egy bizonyos feladatra történő tenyésztéssel szét lehet választani kapcsolt viselkedési elemeket, akár a fajon belüli és fajok közötti agressziót is - közölte a kutató.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások