Gyógykezelés után engedtek vissza a természetbe ragadozó madarakat a Szegedi Vadasparkból
Gyógykezelés után engedtek vissza a természetbe ragadozó madarakat, egy fiatal rétisast (Haliaeetus albicilla) és egy vándorsólymot (Falco peregrinus) a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontjából - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
Tavaly került a mentőközpontba egy fiatal, legyengült rétisas (Haliaeetus albicilla). Bár a gyógykezelése sikeres volt, a teljes rehabilitációra várni kellett, a madár visszavadítására tett első kísérlet nem járt sikerrel, a sas még nem állt készen arra, hogy visszatérjen a vadonba.
Az Eurázsia északi részének partvidékein - Grönlandtól Kamcsatkáig - élő rétisas Európa legnagyobb madárfaja, szárnyfesztávja megközelítheti a 2,5 métert. A Kárpát-medencében - szigetszerű - fészkelő populációja fordul elő, de telente öt-hétszáz példány érkezik ide a Baltikumból telelni is. Táplálékában a halak, vízimadarak, kisebb emlősök dominálnak, de képes elejteni a gyengébb őzgidákat, s rájár a dögre is. Állományukat fészkelő- és táplálkozási területének zavarása veszélyezteti. Más nagy testű madarakhoz hasonlóan a rétisasokkal is történnek elektromos távvezetékek okozta balesetek, és előfordulnak mérgezéses esetek is.
A vadaspark munkatársai sikeresen meggyógyítottak egy szintén tavaly, legyengült állapotban a mentőközpontba került vándorsólymot is. A madarat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett helyszínen, Sándorfalva térségében eresztették vissza a természetbe. A vándorsólyom az egyik legnagyobb elterjedési területtel rendelkező sólyomféle: csaknem húsz alfaja megtalálható Alaszkától a Tűzföldig, az északi eurázsiai tundráktól Afrikáig, de még Ausztráliában is. Kárpát-medencei állománya részben a táplálékláncban felhalmozódó szintetikus rovarirtó szerek miatt szinte eltűnt, több mint három évtizedig nem találtak költőpárt Magyarországon. Az 1990-es évek végétől azonban újra fészkelnek vándorsólymok hazánkban.
A szinte kizárólag repülő madarakra vadászó sólyomféle a leggyorsabb állat, irányított zuhanórepüléskor sebessége meghaladhatja a 300 km/órát. A Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontja többnyire védett vagy fokozattan védett fajok ötszáz, ezer egyedét fogadja évente. Ezeknek mintegy 60 százalékát tudják szabadon engedni a felépülésük után. A központ működésének fő célja ugyanis az, hogy visszaadja ezeket az állatokat a természetnek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások