Magyar kutatócsoportok kiderítették, miért cserélnek szerepet a madárszülők
Magyar kutatócsoportok kiderítették, miért cserélnek szerepet a madárszülők. A HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetésével írt tanulmány szerint szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, a HUN-REN-DE Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének kutatói tanulmányukban azt az evolúciós dilemmát vizsgálták, miért vállalnak a hímek és nőstények különböző szerepeket a szaporodásban.
A cikk első szerzője, Nolwenn Fresneau szerint az egyik fő kérdésük az volt, miért mutatnak egyes fajok fordított ivari szerepeket, amikor is a hímek teljes szülői feladatokat látnak el ahelyett, hogy sok nőstényt termékenyítenének meg. Korábban azt gondolták, hogy a fordított ivari szerepeket sajátos ökológiai tényezők (például a táplálék elérhetősége) okozzák, azonban a kutatás eredményei szerint a szociális tényezők, mint a felnőttkori ivararány, azaz a potenciális párzási partnerek rendelkezésre állása a fő hajtóerő a szaporodási viselkedés és a szülői gondoskodás alakításában.
Az ivari szerepek változatossága és eredete évtizedek óta foglalkoztatja az evolúcióbiológusokat.
A kutatás során olyan partimadarakat vizsgáltak, amelyek a természetben változatos ivari szerepeket mutatnak. Az eredményekből kiderült, hogy a fordított ivari szerepek megjelenése leginkább a hímek felé eltolódott felnőttkori ivararánnyal és a magas szaporodási egyedsűrűséggel függ össze. Ezek jelentős eltérésnek és egyben újdonságnak is számítanak a korábbi teóriákhoz képest, amelyek szinte kizárólag az ökológiai tényezőkre, például a szülők és utódok számára elérhető táplálékra vagy a fészkek kelési sikerességére összpontosítottak - emelik ki a közleményben.
Mint írják, ezenfelül az ökológiai és szociális tényezők additív és interaktív hatásait is vizsgálták, ami az ivari szerepek evolúciós dinamikájának további részleteibe nyújt betekintést. A tanulmány részeként végzett filogenetikai útvonalelemzés elsőként támasztotta alá azt az elképzelést, hogy a felnőttkori ivararány, azaz a hímek és nőstények egymáshoz viszonyított száma az ivari szerepek változatosságának okozója, nem pedig következménye - áll a közleményben.
Kiemelik: ezek az eredmények új kutatási irányt nyitnak, ami segíti annak teljesebb megértését, hogy a hímek és nőstények eltérő párzási lehetőségei hogyan befolyásolják az ivari szerepek, a párzási rendszerek és a szülői gondozás sokféleségének kialakulását a vadon élő állatoknál. A kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban jelent meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások