Magyar kutatók megtalálták az okát, hogy miért van több kockás sikló a városias tóparti településeken

Magyar kutatók vizsgálata szerint több kockás sikló van a városias tóparti településeken. Ennek oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek miatt nagyobb biztonságban vannak a hüllők a rájuk vadászó ragadozóktól, valamint hogy nagyobb mennyiségű és jobb minőségű táplálékforrás érhető el számukra - tudatta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kedden az MTI-vel.A növekvő városi területek, a szennyezések, a klímaváltozás, valamint a természetes élőhelyek eltűnése negatívan hatnak a biológiai sokszínűségre, azonban vannak olyan állatok, melyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő, például a Balaton partján.
    

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói szerint a hüllők hanyatlásának globális trendje miatt sürgősen meg kell vizsgálni a rájuk ható tényezőket, hiszen a változó testhőmérsékletű élőlények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, például a hőmérséklet-változásra, táplálékforrásra - olvasható a közleményben.
    

A tájékoztatás szerint a BLKI kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockássikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak.  A közlemény idézi Mészáros Boglárkát, a BLKI kutatóját, aki elmondta, hogy a tanulmányukban azt elemezték, milyen hatással van a kockás siklók (Natrix tessellata) Balaton-parti egyedsűrűségére az intenzív városiasodás és az ember mint zavaró tényező.
    

Összesen 25 helyszínen választottak ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a Balaton partvonalán, kikötőkben és sétányokon. Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak - 7-es és 71-es út - közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára. Eredményeik szerint a városi területek mérete, az utakkal való borítottság, a főutak közelsége és a mesterséges kőszórás területe miatt több a kockás sikló a Balaton-parti helyeken.    
    

A kutató szerint ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek - például a partmenti bazalttömbök - között nagyobb biztonságban vannak a siklók a rájuk vadászó ragadozóktól. Eközben több és jobb táplálékforrás várja őket, ami pedig pozitívan hat a kockás siklók túlélésére és szaporodására - olvasható az összegzésben.
   

Egy korábbi tanulmányuk viszont arra mutatott rá, hogy minél nagyobb egy tóparti kikötő, annál rosszabb kondícióval bírnak az ott élő egyedek. Ennek egyik lehetséges magyarázata szerintük az lehet, hogy a nagyobb kikötőkben több hajó és turista van, ami fokozottabb szennyezést és emberi zavarást jelent az állatoknak - írják a közleményben. A városias környezet tehát negatívan is hat egyedfejlődésükre és kondíciójukra, ami a siklópopulációk állapotának romlásához vezethet - áll az összegzésben.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Különleges szemük segíti a hím kérészeket a pártalálásban

Különleges szemük segíti a hím kérészeket a pártalálásban

A hím kérészek szeme kifejezetten a párkeresésre specializálódott - mutatták ki a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az ELTE kutatói egy hegyvidéki patakokhoz kötődő kérészfaj, az Electrogena lateralis látását vizsgálva.

Rendészeti Államtitkárság: tigrist találtak egy tiszafüredi házban

Rendészeti Államtitkárság: tigrist találtak egy tiszafüredi házban

Tigriskölyköt találtak egy kábítószeres nyomozás részeként tartott rendőrségi akció közben egy tiszafüredi házban - közölte a Rendészeti Államtitkárság szerdán a Facebook-oldalán, amelyen egy videót is megosztott az állatról.

Jótékonysági programokat rendez decemberben a Rex Kutyaotthon Alapítvány

Jótékonysági programokat rendez decemberben a Rex Kutyaotthon Alapítvány

Jótékonysági programokat rendez decemberben a Rex Kutyaotthon Alapítvány.

Megmérgezheti a kutyádat a vadgesztenye

Megmérgezheti a kutyádat a vadgesztenye

Ezek a növények jelenthetnek halálos veszélyt a kedvencedre!

Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében

Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében

Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói.

Plüssállati küldetés

Plüssállati küldetés

A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szakemberei idén is megszervezték a nagy sikerű interaktív játékot az állatok világnapja alkalmából.

Védett madarak megmérgezése miatt rendelt el nyomozást az ügyészség

Védett madarak megmérgezése miatt rendelt el nyomozást az ügyészség

Természetkárosítás bűntette miatt rendelt el nyomozást a Pest Vármegyei Főügyészség azt követően, hogy Sülysápon fokozottan védett ragadozó madarak pusztultak el mérgezés következtében - tájékoztatta az ügyészség szerdán az MTI-t.

Majdnem embert ölt egy mókus

Majdnem embert ölt egy mókus

Már öt támadásról érkezett hír.

Bevált a teknőcös stratégia

Bevált a teknőcös stratégia

A müncheni rendőrség látványosan igazolta állatszeretetét, példásan gondoskodtak egy teknősbékáról, amelyet a bajor főváros déli részén adtak le nekik.

Kiskutya életét mentették meg

Kiskutya életét mentették meg

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Autópálya és Forgalomellenőrző Alosztály munkatársai az M1-es autópálya Arrabona pihenőjében bukkantak rá az árva jószágra.

http://ujhazak.com