2016-ra készen lehet a HIV vakcina

HIV_vaccine_1Az Oregon-i Health and Science Egyetem kutatócsapata azt reméli, hogy néhány éven belül embereken is megkezdhetik a HIV vakcina tesztelését. A sikeres eredmények egy olyan innovatív megközelítésnek köszönhetőek, amely segít a test immunrendszerének abban, hogy célba vegye a makacs vírust.

A kutatók arra jöttek rá, hogy egy olyan vírus - a citomelangovírus másnéven CMV - lehet a megoldás kulcsa, amelyet a népesség nagy többsége már eleve hordoz a szervezetében. A korábbi kutatások során, amelyek a nem emberi főemlősök körében terjedő HIV vírus változatán, a SIV vírust célozták meg, a tudósok úgy találták, hogy a CMV egy módosított változata olyan SIV specifikus T-sejteket generál, amelyek háromszor annyi SIV peptidet képes felismerni, mint azok a T-sejtek, amelyeket a hagyományos vakcinák állítanak elő.

Ahhoz, hogy a tudósok sikeres vakcinát tudjanak előállítani a HIV vírus ellen, aktiválniuk kell a test immunrendszerét a betegséggel szemben - különös tekintettel az úgynevezett T-sejtekre, amelyek azért felelősek, hogy megtalálják és megsemmisítsék a vírus által fertőzött sejteket. A T-sejtek ugyanakkor sokkal kevesebben vannak a virális peptidek változataihoz képest, így nem képesek megfelelő hatékonysággal felismerni ezeket. A HIV kontrollálásának további problémája, hogy ez a vírus képes megváltoztatni a peptidjeit, s így kikerülni a T-sejtek őrjáratát. Így aztán az is megtörténhet, hogy a T-sejtek azt a kevés, funkcionálisan létfontosságú peptidet sem veszik célba, amelyek nem képesek megváltozni anélkül, hogy a vírus le ne gyengülne.

A HIV fertőzések túlnyomó többségében azok a virális peptidek, amelyeket a T-sejtek felismernek, épp nem a legsérülékenyebbek, s ilyen módon a vírusnak sikerül megszöknie.

Forrás: www.bigthink.com

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com