A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.Tudtad, hogy például a láthatatlan fogszabályzó, a vezeték nélküli fejhallgató és a karcálló szemüveglencse a NASA találmánya? Most ezekről, és még több olyan mindennapossá vált dologról olvashatsz, amit a NASA talált fel.

Láthatatlan fogszabályzó: Habár valószínű, hogy az űrhajósok is szép mosolyt szeretnének, mégsem emiatt találták fel a láthatatlan fogszabályzót (Invisalign), ugyanis a NASA az infravörös antennák védőbevonataként és a hőkövető rakéták keresésére találta fel az átlátszó polikristályos alumínium-oxidot (TPA).

Liofilizált gyümölcsök és élelmiszerek: A NASA azért fejlesztette ki a fagyasztva szárítás technológiát, hogy megkönnyítse a nassolást a hosszú Apolló-küldetések során. Az eljárás úgy néz ki, hogy először megfőzik az élelmiszereket, majd lefagyasztják, végül vákuumkamrában lassan felmelegítik, hogy ezáltal eltávolítsák a jégkristályokat.

Ennek az eljárásnak az eredményeként a tápértékének 98%-a megmarad, míg a súlyának csak a 20%-a marad meg.

Inzulinpumpa: Természetesen az űrben is figyelni kell az űrhajósok életfunkcióit, ezért olyan mérőműszereket talált fel a NASA, amelyeket úgy alakítottak át, hogy képesek legyenek a vércukorszint szabályozására és szükség szerint inzulin kibocsátására.

Karcálló szemüveglencse: Amikor a NASA egyik kutatóközpontja az űrben használt eszközök gyémántkeménységű bevonatán dolgoztak, akkor annak eredménye egy olyan anyag lett, ami karcállóvá tette az űrhajósok sisakjának lencséjét. A mindennapi életünkben ezt a műanyagot használják a napszemüvegeken. Amellett, hogy ez az anyag olcsóbb az üvegnél, még jobban is véd az UV-sugárzással szemben.

Kamerás mobiltelefon: A NASA-nak köszönhetjük a modern digitális kamerákban lévő CMOS képérzékelőket. Eredetileg azért fejlesztették ki ezeket, hogy hatékonyabb és olcsóbb kamerákat készítsenek az űrhajókhoz, de kiderült, hogy a technológiának a mindennapi életben is hasznát vehetik az emberek.

Először webkamerákba jelent meg, majd az egyre gyorsabb tempóban fejlődő mobiltelefonokban. Manapság az okostelefonok kameráinak egy része a CMOS képérzékelőket használja.

Babatápszer: Eredetileg a NASA által támogatott kutatás eredménye volt a babatápszerekben található tápanyagdúsító összetevő. Ezt a kutatást azért végezték, hogy megvizsgálják az algák újrahasznosításának lehetséges felhasználását a hosszú távú űrutazások során. Manapság már a babatápszerek nagy részében található mikroalga.

Memóriahabos matrac: A NASA az űrhajók védelme érdekében fejlesztette ki a memóriahabot, hogy segítsen elnyelni a becsapódás erejét. Napjainkban már mindenhol használják a memóriahabot a párnáktól kezdve a lónyergekig.

Légtalpas edzőcipők: A NASA-nak hála léteznek napjaink sportcipői, ugyanis az Apolló-küldetések résztvevői számára fejlesztettek ki egy speciális lábbelit, hogy ruganyosabban tudjanak közlekedni a masszív szkafanderben, valamint megfelelően szellőzőn a lábuk.

A háromdimenziós poliuretán hab technológia csökkentette a lábat ért terhelést, ezért kényelmesebb volt benne járni és futni.

Morzsaporszívó: Az 1960-as években dolgozott együtt a NASA és a Black and Decker azon, hogy olyan akkumulátoros fúrókat, kalapácsokat és más eszközöket hozzanak létre, amelyek alacsony gravitációjú, vagy gravitációmentes, környezetben is működnek.

Ennek a közös munkának az eredménye a vezeték nélküli porszívó is, de később több akkus szerszámot és eszközt is feltalált a Black and Decker.

Vezeték nélküli fejhallgató: Nem a NASA találta fel a vezeték nélküli fejhallgatót, viszont ők fejlesztették ki a technológiát egy hangtechnikai céggel, méghozzá azért, hogy az űrhajók szabadon és vezetékek nélkül tudjanak kommunikálni.

A találmány végül az 1969-es holdra szálláskor vált népszerűvé, ugyanis akkor szólalt meg a speciális fejhallgatón keresztül Neil Armstrong. A technológiát később továbbfejlesztették, viszont csak a 2000-es években lett olcsóbb és elérhetőbb.

(Forrás: femcafe.hu)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com