2019 végén gyorsan terjedésnek indult a világon az új koronavírus egy tanulmány szerint

Egy genetikai mutációkat vizsgáló, nagy léptékű kutatás szerint 2019 végén gyorsan terjedésnek indult a világon az új koronavírus - közölték a University College London (UCL) tudósai szerdán.Az kutatók az új koronavírus okozta Covid-19-betegséggel diagnosztizált több mint 7500 beteg mintáját elemezték genetikai szempontból. Az új koronavírus - SARS-CoV-2 - majdnem kétszáz genetikai mutációját találták meg.

   
Francois Balloux, a UCL professzora, a kutatás egyik vezetője elmondta, az eredmények alapján a vírus globális genetikai változatainak nagy részét megtalálták a leginkább sújtott országok mindegyikében. Ez arra utal, hogy a vírus már nagymértékben elterjedt a járvány kezdetén. "Minden vírus természetes módon mutálódik.

A mutációk önmagukban nem jelentenek rosszat és semmi sem utal arra, hogy a SARS-CoV-2 a vártnál gyorsabban vagy lassabban mutálódik. Eddigi tudásunk alapján nem mondhatjuk, hogy halálosabbá és fertőzőbbé vagy ellenkezőleg, enyhébbé vált volna" - magyarázta.
    

A világon több mint 3,68 millió fertőzöttet azonosítottak, 258 ezren haltak bele a fertőzésbe. Már több mint 210 országból és területről jelentették a vírus megjelenését azóta, hogy Kínában tavaly év végén kimutatták az első eseteket. Az Infection, Genetics and Evolution című tudományos folyóirat legutóbbi számában publikált tanulmány megerősítette, hogy a vírus 2019 végén jelent meg, ezután gyorsan elterjedt az egész Földön. A kutatás nem tudta megállapítani, hogy pontosan melyik az a helyszín, ahonnan kiindult.
    

Balloux és kutatócsoportja szerte a világból származó, több mint 7500 fertőzött páciens mintáját elemezte. Eredményeik alátámasztják azt, amit egyre több bizonyíték mutat: a SARS-CoV-2 vírus mutációi egy közös ősre vezethetők vissza 2019 végéről, ami arra utal, hogy a vírus ekkor terjedt át gazdaállatáról az emberre.
    

Eszerint valószínűtlen, hogy a Covid-19 betegséget okozó vírus régóta terjedt volna már az emberek között, az előtt, hogy az első eseteket azonosították - mondta Balloux. Francia tudósok a héten megjelent tanulmánya kimutatta, hogy egy francia férfi már december 27-én fertőzött volt, majdnem egy hónappal korábban, mint ahogy Franciaországban az első igazolt eset megjelent.
   

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint a francia eset "nem meglepő", és arra szólította fel az országokat, hogy nyomozzanak további gyanús esetek után. Balloux azt mondta, a tanulmányukban azonosított 198 kis genetikai változás vagy mutáció úgy tűnik, egymástól függetlenül, egynél többször végbement. A mutációk a vírus alkalmazkodásának megértéséhez járulnak hozzá, valamint segítik a gyógyszerek és védőoltások kifejlesztését.
   

 "A vírusok legyőzésében az a nagy kihívás, hogy a gyógyszer vagy vakcina elveszítheti a hatásosságát, ha a vírus mutálódik. Ha a kórokozó olyan részeire összpontosítunk, amelyek kisebb valószínűséggel mutálódnak, az növeli a hosszú távon hatékony szerek kifejlesztésének esélyét" - magyarázta Balloux.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

http://ujhazak.com