520 millió éves ízeltlábú fosszíliát találtak a tudósok - fotó
Egy több mint félmilliárd éves ízeltlábú fosszíliájára bukkantak tudósok Kínában. Az ősállat a pókhoz hasonló idegrendszerrel rendelkezett.
Mindezt az agyon és a törzsön található idegdúcok bizonyítják – számolt be a BBC hírszolgálata, a Nature tudományos lap tanulmányáról.
A megtalált lelet alapján a tudósok megállapították, hogy a pókok és a skorpiók rokonságba tartoztak, de a fejlődésük 500 millió évvel ezelőtt különvált egymástól.
[ads1]
Greg Edgecombe, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója arról számolt be, hogy az idegrendszer az egyik alapja az állatok egyes csoportjai között fennálló rokonság kiderítésére, ezért az állatkövületekben is az idegszövetekre utaló nyomokat keresnek.
A csupán három centi hosszú tengeri állatka kövületére a dél-kínai Jünnan tartomány egyik fosszíliákat tartalmazó kincsesbányájában bukkantak rá a palarétegben. A fosszília szelvényes testéből kb. egy tucat lábpár jött ki, ezzel tanult úszni és mászni az állat.
Az őskövületet CT-vel vizsgálták meg és a felvételeket pedig ma élő és kihalt ízeltlábúak képével vetették össze. Ezt követően egy háromdimenziós program által a felszínen nem látható struktúrákat jelenítették meg.
A rekonstruált nagy felbontású kép alapján pedig a tudósok megfigyelhették a feji szelvénybe lévő koncentrált idegi rendszert és a karomszerű csápokhoz tartozó agyi területeket.
Az egyik kutató, az idegrendszeri anatómia szakértője, Nicolas Strausfeld, az Arizonai Egyetem tudósa azt a következtetést vonta le, hogy a nagy, karmos csápú ősi ízeltlábúak központi idegrendszerrel rendelkeztek, amely hasonlít a mai patkórákokéhoz és a skorpiókéhoz, ez pedig arra utal, hogy a korai kambrium földtörténeti korszakában a pókok és rokonaik ősei egymás mellett éltek a rákok felmenőivel.
Az ősi ízeltlábú a karomszerű csápokat az zsákmány befogására használhatta, a csápok helye alapján pedig egyértelmű, hogy a pókok harapó szájszerve a függelékből jött létre.
(ma.hu)
Hozzászólások