A biológiai hatások vizsgálatára dolgoztak ki érzékeny tesztrendszert az SZTE kutatói

A különböző anyagok biológiai hatásainak vizsgálatára dolgoztak ki rendkívül érzékeny tesztrendszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.A közlemény szerint Datki Zsolt László, az SZTE kutatója munkatársaival - Bilicki Vilmossal és Jánki Zoltán Richárddal - pár milliméteres, mikroszkopikus állatokkal, úgynevezett mikrometazoákkal dolgozik.

A kísérletek során ezek az élőlények speciálisan kialakított laboratóriumi környezetben élnek, és mozgásuk, viselkedésük révén fajspecifikus mintázatokat hoznak létre.

Ezek a mintázatok nem pusztán látványos biografikák, hanem az élőlények élettani állapotát tükröző, értelmezhető "lenyomatok", amelyekből következtetni lehet arra, hogyan hat rájuk egy adott vegyület, molekula vagy komplex anyag.

A kutatócsoport által alkalmazott módszer egyik kulcsa az ultraszenzitív biológiai modell és a hozzá kapcsolt mesterséges intelligencia vezérelt elemzés. A rendszer rendkívül rövid idő alatt képes úgy eredményeket szolgáltatni, hogy egészen kis, akár nano- vagy pikomolos koncentrációban - szinte nyomokban - jelen lévő anyagok hatását is érzékeli.

A kutatók minden esetben azt vizsgálják először, hogy a tesztelt hatóanyagnak van-e biológiailag releváns hatása.
Egy vegyület ugyanis nemcsak akkor jelenthet problémát, ha toxikus és elpusztítja az élőlényeket, hanem akkor is, ha megzavarja azok homeosztázisát, belső környezetük viszonylagos állandóságát.

Egy adott anyag hatása lehet stimuláló vagy gátló jellegű, és előfordulhat, hogy az egyik faj gyorsabban reagál, mint a másik, ami már önmagában is felboríthatja az adott rendszer biológiai egyensúlyát. Éppen ezért a módszer különösen alkalmas természetes környezetek modellezésére és komplex biológiai kölcsönhatások vizsgálatára is. Az SZTE innovációs díjával elismert kutatás gyakorlati alkalmazási lehetőségei rendkívül sokrétűek lehetnek.

A rendszer iránymutatást adhat a gyógyszer- és kozmetikai fejlesztések korai szakaszában, környezetvédelmi célokra alkalmas lehet természetes vizek vizsgálatára, de akár egy újonnan felfedezett ásványvíz-lelőhely esetében is segítséget nyújthat annak megítélésében, hogy a víz rendelkezik-e bármilyen kedvezőtlen biológiai hatással és ezáltal érdemes-e gazdasági hasznosításban gondolkodni - áll a közleményben.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

http://ujhazak.com