A „brit Atlantiszt” ismétlődő erős viharok rombolták le

Dunwich városára a XIII. és XIV. században ismétlődően évtizedeken keresztül minimum egyszer óriási erejű viharok csaptak le. Az egykori település jó része a víz alatt van.


„A tengeri üledék vizsgálata megerősíti a történelmi feljegyzéseket, amelyek szerint vad viharok pusztították el a brit Atlantiszként ként emlegetett Dunwich városát, amely a XI. században Anglia egyik legnagyobb települése volt.” – állítják brit kutatók.

0

„David Sear, a Southamptoni Egyetem professzora, aki 2008 óta kutatja Dunwich történetét, úgy véli, az orkánok az Anglia déli partjainál 2013-14-ben kitört viharokra hasonlítottak.” – közölte a BBC hírportálja.

A professzor három éven át végzett csoportjával kutatást.

A búvár csapata ultrahangos készülék segítségével térképezte fel a tenger aljzatát. A kutatócsoport más tagjai kutattak a mocsarakban és a pusztuló sziklákon.

000

“A klímaváltozás és a parti erózió története tárult fel előttünk.” – elemezte az eredményeket David Sear professzor.

Dunwich városáról annyit tudni kell, hogy a XI. században Anglia tizedik legnagyobb városa volt. Napjainkban mindössze 120 lélek lakja.

Dunwich városát a természet addig pusztította, amíg jó része már a múlté lett.

00

A városra a két legnagyobb csapás 1286-ban és 1326-ban történt. Ekkor a viharok olyan nagy erejűek voltak, hogy a város kikötőjét lerombolták a viharok. Innentől kezdve sajnos elindult a város hanyatlása.

A professzor pollenelemzést is készített és arra jutott, hogy 1338-tól egy újfajta óriási égi háború következett be, amely a kikötő maradványait iszappal temette be. Ez idő tájt kezdtek el az emberek a városból máshová költözni.

„A sziklákról gyűjtött üledék a történeti forrásoktól függetlenül bizonyítja az ott leírt viharokat.” – mondta a professzor. A kutatókat meglepte a város védőárkának elemzése alkalmával, hogy a város története egészen a vaskorig nyúlt vissza.

A víz alatti ultrahangos kutatás segítségével, épületmaradványokra, méghozzá négy templom, régi vámház romjaira és még egy hajóroncsra bukkantak.

0000

„A 32 méteres hajó 1750 után épülhetett, eredetét a helyi múzeumok segítségével még kutatják.” – nyilatkozta a professzor.

Tavalyi ásatásokkor a város vaskori eredetére is bizonyítékokat találtak.

Dunwich városában még a normann hódítást követő növekedés előtt jelentős kikötő működött.



Forrás: erdekesvilag.hu

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com