A CERN főigazgatója: a részecskefizika lenyűgözi az embereket
A CERN-ben folyó tudományos munka, valamint a szervezetben megvalósuló széleskörű nemzetközi együttműködés lenyűgözi az embereket, részben ez az oka annak, hogy a részecskefizika ilyen népszerű lett az utóbbi időben - válaszolta magyar újságírókkal Genfben folytatott beszélgetésén az MTI kérdésére az Európai Nukleáris Kutató Szervezet főigazgatója.
"Időről időre mindenki felteszi magának a kérdést, honnan jövünk. A részecskefizika erre akar választ adni" - tette hozzá Rolf Heuer. A CERN tudósait elsősorban "nem az foglalkoztatja, hogy miért, hanem, hogy miként jött létre az általunk ismert világ". A sokszínű és soknemzetiségű szervezetet vonzóvá teszi az is, hogy bizonyítja: ennyiféle ország és ember munkáját összehangolva képes sikeressé tenni egy globális projektet. "Csak a CMS-detektor kísérleteiben 3000 ember dolgozik, a CERN munkájában 200 intézmény vesz részt" - mutatott rá.
Kiemelte, a tudósoknak egyszerre kell versenyezniük és együttműködniük. "A versengés nélküli tudomány nem jó tudomány. De az együttműködés nélküli sem. Ez pedig működik a CERN-ben, ami jó példa lehet más területek számára is."
Az MTI kérdésére elmondta, nagyon elégedett a magyarok munkájával, a tudósok sok kísérletben érdekeltek, köztük a gyorsító gyűrűn lévő CMS-ben és az ALICE-detektor méréseiben, valamint a részecskelassítóban, az AD-ben is. "Érintettek az ütközések alapvető két típusában (a proton-proton és a nehézion-ütköztetésekben). A Higgs-vadászatnak is fontos résztvevői." A nemrég átadott Wigner Adatközpontról szólva hangoztatta: ez az első alkalom, hogy a CERN kihelyez egy ilyen fontos munkát. A központra a tagállamok fele pályázott, azért döntöttek Magyarország mellett, mert a Wigner-központ kiváló ajánlatot tett.
Rolf Heuer beszélt a jövő fizikájáról is. A Higgs-bozon csaknem biztosra mondható megtalálásával teljessé vált a standard modell, de magasabb energián "kell lennie valami másnak, ami túlmutat" ezen a modellen - vélekedett. Rengeteg kérdés van még, a standard modell csak megközelít valami sokkal nagyobbat. Választ kell találni arra, miből áll a sötét univerzum, mi a sötét energia és a sötét anyag - részletezte. A nagy hadronütköztető (LHC) megmutatja, mi lehet a standard modellen túl. Ez a főigazgató szerint 2015-2017-re várható, amikor az LHC nagyobb energiára kapcsol. Akkor már tudni fogják, hogy mi a következő lépés, milyen gyorsítóval lesz tesztelhető egy új elmélet.
Arra, hogy milyen típusú gyorsítóra lesz szükség a jövőben, azt válaszolta, a különböző gyorsítók (proton-proton, elektron-pozitron, elektron-proton) révén ugyanazokat a kérdéseket lehet feltenni, de más szempontok alapján. Szerinte talán egy elektron-pozitron ütköztetőre lenne szükség, ugyanazokkal a kérdésekkel - főleg ami a Higgs-bozont illeti, hogy kiderüljön, az mutat-e eltérést a várakozástól. Ha igen, az már az új fizika, és eldől, mi legyen a következő lépés: egy erősebb lineáris gyorsító, vagy egy erősebb protonütköztető. Utóbbi egy nagyobb gyűrűt és erősebb mágneseket jelent. Egy új gyorsító építése azonban politikai és gazdasági kérdés is, és fontos, hogy ilyen nagy projektek ne csak a CERN-ben legyenek - mondta. Emlékeztetett arra, hogy ő mindig is a szervezet tudományterületének globalitását hirdette. A lehetséges partnerek között van Japán - derült ki a szavaiból.
Ha beköszönt az új fizika, annak tanulmányozására két mód van - fejtette ki -, az egyik, hogy új részecskéket találnak nagyobb energián, a másik, hogy közvetetten, az elvárásokhoz képesti parányi eltérések alapján következtetve ismerik meg hosszas vizsgálatok során. (Az LHC ezért is fog még bő 20 évig működni.)
Utóbbi esetben két lehetőség van: egy már ismert modell alapján végezni az értékeléseket - de ez téves lehet -, vagy szabadon. A standard modellre visszatérve emlékeztetett arra: ugyan ez sem ad választ mindenre, de jelenleg minden illik bele. "Nem ez a végső elmélet. De tudományosan helytálló most ezzel dolgozni" - szögezte le.
A standard modell például nem magyarázza meg, miért létezünk, mi emberek. Az anyag és az antianyag közötti különbséget sem mondja meg. Pedig kell lennie egy kis aszimmetriának az anyag és az antianyag tulajdonságai és a viselkedése között. Sok a kérdés, és még nem tudjuk, hol vannak a válaszok - mondta.
Véleménye szerint a tudomány szépsége az, hogy ha megvan a válasz, kinyílik egy ajtó. A szobába lépve azonban egy - de talán több - újabb nyílik. Az ő életében biztosan nem jön el az a pillanat, amikor a tudósok hátradőlhetnek, és kijelenthetik, mindenre megvan a válaszuk. "Különben is, ki határozza meg, hogy valóban tudunk-e mindent?" - vetette fel, utalva arra, hogy erre vélhetően senki sem képes.
A kérdésre, hogy talán Isten a végső válasz, megismételte, hogy fizikusként nem a miértet, hanem a hogyant vizsgálják. Mindenesetre fokozni kell az együttműködést és a párbeszédet a vallás, a filozófia és a tudomány között. Ehhez viszont 24 óránál is hosszabb napokra lenne szükség - mondta. Beszélt arról, hogy tavaly workshop indult a CERN-ben különböző vallások teológusai, filozófusok és tudósok között. "A legfőbb kérdés az, hogy lehet-e találni egy közös nyelvet." Megjegyezte, ez nem egyszerű feladat, időre lesz szükség.
Az MTI kérdésére elmondta, főigazgatóként munkája nagyrészt tudomány. Úgy érzi, ha beleártaná magát a politikába, elvesztené a tudomány szellemiségét. "Itt nem beszélünk politikáról, a kultúrák különbözőségéről. Egy közös nyelvünk van, a tudomány. Persze, a CERN sem teljes mértékben mentes a politikától, mert biztosítani kell, hogy meglegyenek a támogatások. De ez nem befolyásolja azt, hogy miként működnek a kísérletek. Az a kiválóság és a szakmai tudás talaján áll. A minőség a vezérlő elv" - hangsúlyozta.
MTI
"Időről időre mindenki felteszi magának a kérdést, honnan jövünk. A részecskefizika erre akar választ adni" - tette hozzá Rolf Heuer. A CERN tudósait elsősorban "nem az foglalkoztatja, hogy miért, hanem, hogy miként jött létre az általunk ismert világ". A sokszínű és soknemzetiségű szervezetet vonzóvá teszi az is, hogy bizonyítja: ennyiféle ország és ember munkáját összehangolva képes sikeressé tenni egy globális projektet. "Csak a CMS-detektor kísérleteiben 3000 ember dolgozik, a CERN munkájában 200 intézmény vesz részt" - mutatott rá.
Kiemelte, a tudósoknak egyszerre kell versenyezniük és együttműködniük. "A versengés nélküli tudomány nem jó tudomány. De az együttműködés nélküli sem. Ez pedig működik a CERN-ben, ami jó példa lehet más területek számára is."
Az MTI kérdésére elmondta, nagyon elégedett a magyarok munkájával, a tudósok sok kísérletben érdekeltek, köztük a gyorsító gyűrűn lévő CMS-ben és az ALICE-detektor méréseiben, valamint a részecskelassítóban, az AD-ben is. "Érintettek az ütközések alapvető két típusában (a proton-proton és a nehézion-ütköztetésekben). A Higgs-vadászatnak is fontos résztvevői." A nemrég átadott Wigner Adatközpontról szólva hangoztatta: ez az első alkalom, hogy a CERN kihelyez egy ilyen fontos munkát. A központra a tagállamok fele pályázott, azért döntöttek Magyarország mellett, mert a Wigner-központ kiváló ajánlatot tett.
Rolf Heuer beszélt a jövő fizikájáról is. A Higgs-bozon csaknem biztosra mondható megtalálásával teljessé vált a standard modell, de magasabb energián "kell lennie valami másnak, ami túlmutat" ezen a modellen - vélekedett. Rengeteg kérdés van még, a standard modell csak megközelít valami sokkal nagyobbat. Választ kell találni arra, miből áll a sötét univerzum, mi a sötét energia és a sötét anyag - részletezte. A nagy hadronütköztető (LHC) megmutatja, mi lehet a standard modellen túl. Ez a főigazgató szerint 2015-2017-re várható, amikor az LHC nagyobb energiára kapcsol. Akkor már tudni fogják, hogy mi a következő lépés, milyen gyorsítóval lesz tesztelhető egy új elmélet.
Arra, hogy milyen típusú gyorsítóra lesz szükség a jövőben, azt válaszolta, a különböző gyorsítók (proton-proton, elektron-pozitron, elektron-proton) révén ugyanazokat a kérdéseket lehet feltenni, de más szempontok alapján. Szerinte talán egy elektron-pozitron ütköztetőre lenne szükség, ugyanazokkal a kérdésekkel - főleg ami a Higgs-bozont illeti, hogy kiderüljön, az mutat-e eltérést a várakozástól. Ha igen, az már az új fizika, és eldől, mi legyen a következő lépés: egy erősebb lineáris gyorsító, vagy egy erősebb protonütköztető. Utóbbi egy nagyobb gyűrűt és erősebb mágneseket jelent. Egy új gyorsító építése azonban politikai és gazdasági kérdés is, és fontos, hogy ilyen nagy projektek ne csak a CERN-ben legyenek - mondta. Emlékeztetett arra, hogy ő mindig is a szervezet tudományterületének globalitását hirdette. A lehetséges partnerek között van Japán - derült ki a szavaiból.
Ha beköszönt az új fizika, annak tanulmányozására két mód van - fejtette ki -, az egyik, hogy új részecskéket találnak nagyobb energián, a másik, hogy közvetetten, az elvárásokhoz képesti parányi eltérések alapján következtetve ismerik meg hosszas vizsgálatok során. (Az LHC ezért is fog még bő 20 évig működni.)
Utóbbi esetben két lehetőség van: egy már ismert modell alapján végezni az értékeléseket - de ez téves lehet -, vagy szabadon. A standard modellre visszatérve emlékeztetett arra: ugyan ez sem ad választ mindenre, de jelenleg minden illik bele. "Nem ez a végső elmélet. De tudományosan helytálló most ezzel dolgozni" - szögezte le.
A standard modell például nem magyarázza meg, miért létezünk, mi emberek. Az anyag és az antianyag közötti különbséget sem mondja meg. Pedig kell lennie egy kis aszimmetriának az anyag és az antianyag tulajdonságai és a viselkedése között. Sok a kérdés, és még nem tudjuk, hol vannak a válaszok - mondta.
Véleménye szerint a tudomány szépsége az, hogy ha megvan a válasz, kinyílik egy ajtó. A szobába lépve azonban egy - de talán több - újabb nyílik. Az ő életében biztosan nem jön el az a pillanat, amikor a tudósok hátradőlhetnek, és kijelenthetik, mindenre megvan a válaszuk. "Különben is, ki határozza meg, hogy valóban tudunk-e mindent?" - vetette fel, utalva arra, hogy erre vélhetően senki sem képes.
A kérdésre, hogy talán Isten a végső válasz, megismételte, hogy fizikusként nem a miértet, hanem a hogyant vizsgálják. Mindenesetre fokozni kell az együttműködést és a párbeszédet a vallás, a filozófia és a tudomány között. Ehhez viszont 24 óránál is hosszabb napokra lenne szükség - mondta. Beszélt arról, hogy tavaly workshop indult a CERN-ben különböző vallások teológusai, filozófusok és tudósok között. "A legfőbb kérdés az, hogy lehet-e találni egy közös nyelvet." Megjegyezte, ez nem egyszerű feladat, időre lesz szükség.
Az MTI kérdésére elmondta, főigazgatóként munkája nagyrészt tudomány. Úgy érzi, ha beleártaná magát a politikába, elvesztené a tudomány szellemiségét. "Itt nem beszélünk politikáról, a kultúrák különbözőségéről. Egy közös nyelvünk van, a tudomány. Persze, a CERN sem teljes mértékben mentes a politikától, mert biztosítani kell, hogy meglegyenek a támogatások. De ez nem befolyásolja azt, hogy miként működnek a kísérletek. Az a kiválóság és a szakmai tudás talaján áll. A minőség a vezérlő elv" - hangsúlyozta.
MTI
Hozzászólások