A genetikai adottságok is befolyásolják a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességét - kutatás
A genetikai adottságok is befolyásolják a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességét - derül ki a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) nemzetközi együttműködésben készült friss tanulmányából.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint a fertőzésekkel szembeni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben. Azonban nem minden ember immunrendszere "látja" ugyanúgy a kórokozókat.
A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi partnerrel együtt azt vizsgálta, miként befolyásolja a fertőzések elleni védekezést, hogy immunrendszerünk milyen sokféle kórokozódarabkát képes bemutatni saját sejtjeinek.
"Ugyanazzal a vírussal vagy baktériummal találkozunk, mégsem ugyanúgy betegszünk meg. Van, aki szinte észrevétlenül átvészel egy fertőzést, másnál ugyanaz a kórokozó súlyosabb tüneteket okoz" - olvasható a kutatásról beszámoló közleményben.
Az emberi szervezet fertőzésekre adott reakcióinak különbözőségét az életkor, az egészségi állapot mellett a korábbi fertőzések és oltások története, valamint az is befolyásolja, hogy az immunrendszer milyen gyorsan és pontosan ismeri fel a betolakodót.
A szegedi kutatás ez utóbbi tényező vizsgálatára irányult, középpontjában a HLA-II molekulák álltak.
A HLA-molekulák rendkívüli genetikai változatossága miatt az egyének eltérő variánsokkal rendelkeznek. Ezek nem azonos peptidek megkötésére és bemutatására képesek. A szakértők HLA-II promiszkuitásnak, vagyis peptidkötési sokféleségnek nevezik azt a jelenséget, hogy egyes molekulák sokféle peptidet képesek kezelni, míg mások szelektívebbek. A kérdés az volt, hogy a szélesebb peptidkötő repertoár jobb kórokozó-felismeréssel, erősebb antitestválasszal és végső soron alacsonyabb fertőzési kockázattal jár-e együtt.
"A kutatás eredményei szerint a válasz több nagy adatforrás alapján igennek tűnik" - írták a kutatók, akik vizsgálatuk során először feltérképezték, hogy a különböző HLA-II molekulák milyen sokféle kórokozódarabkát tudnak bemutatni. Ezután körülbelül 1,5 ezer ember antitestválaszát, majd több százezer ember genetikai és egészségügyi adatait elemezték.
Az eredmények szerint azoknál, akiknek a HLA-II molekulái többféle peptidet tudnak bemutatni, gyakrabban jelent meg kórokozók elleni antitestválasz. Ez főként a betegséget okozó mikrobák esetében volt igaz, ami arra utal, hogy a szélesebb bemutatási képesség célzottabb fertőzés elleni védekezést segíthet.
A nagy egészségügyi adatbázisok elemzése is ezt erősítette meg. Azoknál az embereknél, akiknek a HLA-II molekulái többféle kórokozó-darabkát tudnak bemutatni, ritkábban fordultak elő súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzések.
Az összefüggés több betegségtípusnál is látszott, például HPV-hez köthető betegségeknél, vírusos bőrszemölcsöknél, övsömörnél, bőr- és lágyrészfertőzéseknél, alsó légúti fertőzéseknél és gombás fertőzéseknél. A legerősebb kapcsolatot a HPV-hez kapcsolódó genitális szemölcsöknél találták.
A kutatás szerint ugyanakkor a szélesebb HLA-II repertoár nem minden helyzetben előnyös. Ritkább vagy szokatlanabb kórokozóknál a célzottabb felismerés számíthat. A HIV esetében például az alacsonyabb HLA-II peptidkötési sokféleség mellett találtak kedvezőbb mintázatot.
A széles bemutatási képesség nemcsak a fertőzésekre való hajlamot befolyásolhatja. A kutatók az influenzaoltásra adott választ is elemezték. A magasabb HLA-II peptidkötési sokféleség a 60-79 éves korcsoportban erősebb antitestválasszal járt együtt. A fiatalabbaknál és a 80 év felettieknél ez az összefüggés nem volt ilyen egyértelmű. Ez arra utalhat, hogy van egy életkori ablak, amikor a szélesebb HLA-II bemutatás különösen jól támogatja a vakcinaválaszt.
"A tanulmány legfontosabb üzenete, hogy a fertőzésekre való fogékonyságot nemcsak maga a kórokozó határozza meg. Az is számít, hogyan tudja az immunrendszerünk felismerni a kórokozó darabjait. A HLA-II molekulák genetikailag kódolt peptidkötési sokfélesége ezért új szempont lehet annak megértésében, miért reagálnak különböző emberek eltérően ugyanarra a fertőzésre vagy oltásra" - összegezte a kutatás eredményeit a közleményben Manczinger Máté, a tanulmány utolsó szerzője és a kutatócsoport vezetője.
A felismerés hosszabb távon gyakorlati jelentőségű is lehet. A HLA-II peptidkötési sokfélesége biomarkerként segíthet megérteni, kik lehetnek fogékonyabbak bizonyos fertőzésekre, vagy kik adhatnak gyengébb választ egyes vakcinákra - írták.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások