A klímaváltozás a koraszülésekkel is összefüggésbe hozható

Új kutatások szerint a terhesség alatt átélt hőség és a légszennyezettség koraszüléshez vezethet és életre szóló egészségkárosodást okozhat a születendő kisbabáknál.A tudósok megállapították, hogy a globális felemelegedés miatt gyakoribb hőség összefügg a csecsemők gyors súlygyarapodásával, ami növeli az elhízás kockázatát a későbbi életben. A magasabb hőmérséklet összefüggésbe hozható a koraszüléssel is - számolt be róla a The Guardian.
    

Más tanulmányok szerint az erdőtüzek füstje miatt az érintetteknél megduplázódott a súlyos születési rendellenességek kockázata, míg a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyezéssel még alacsony szinten is összefüggésbe hozható a csökkent termékenység. A Paediatric and Perinatal Epidemiology című folyóirat különszámában megjelent hat tanulmányban az Egyesült Államoktól Dánián és Izraelen át Ausztráliáig végzett kutatásokról adtak hírt.
    

A különszámot Gregory Wellenius, a Bostoni Egyetem közegészségügyi karának tudósa szerkesztette egyetemi kollégájával, Amelia Wesselinkkel. A hőség és az élet első évének gyors súlygyarapodása közötti kapcsolatot izraeli tudósok találták meg.

Mintegy 200 ezer szülést elemeztek, és megállapították, hogy azoknál a kisbabáknál, akik éjszaka nagy melegnek voltak kitéve, öt százalékkal nagyobb lett a gyors súlygyarapodás kockázata.
    

A gyerekek 18 százaléka túlsúlyos vagy elhízott világszerte. A csecsemők gyors súlygyarapodásának egyik lehetséges oka, hogy magasabb környezeti hőmérséklet esetén a szervezet kevesebb zsírt éget el a testhőmérséklet fenntartásához. Egy kaliforniai tanulmány az erdőtüzek káros hatásait állapította meg a terhességekkel kapcsolatban. Mint írták: ha az anya a fogantatás előtti hónapban erdőtüzeknek volt kitéve, akkor megduplázódott a hasfalhiányos születési rendellenesség kockázata.
    

A kutatók kétmillió szülés adatait elemezték, amelyek 40 százalékában az anya egy erdőtűz és az abból eredő légszennyezés 20 kilométeres körzetében élt. Kiderült, hogy a terhesség első harmadában az erdőtüzek közelében élő anyáknál 28 százalékkal nőtt a születési rendellenesség kockázata. A hasfalhiányt ugyan ritka születési rendellenesség, az Egyesült Államokban évente kétezer esetben fordul elő, de az esetszám világszerte emelkedik. Bo Young Park, a Kaliforniai Egyetem kutatója is hangsúlyozta: egyre gyakoribb lesz a betegség, már csak ezért is fontos, hogy az erdőtüzek ilyen következményeit is megismerjék.
    

Két új tanulmány a magas hőmérséklet és a koraszülés közötti kapcsolatot vizsgálta. Az első megállapította, hogy az ausztráliai Új-Dél-Walesben 2005 és 2014 között közel egymillió terhes nő 3 százaléka a 37. hét előtt hozta világra gyermekét. Azoknál, akik a szülést megelőző héten az állam legmelegebb 5 százalékában tartózkodtak, 16 százalékkal nagyobb volt a koraszülés kockázata.
    

A Sydney-i Egyetem Edward Jegasothy által vezetett kutatócsoportja arra figyelmeztetett, hogy a koraszülés kockázata valószínűleg nőni fog a globális hőmérséklet emelkedésével és a hőhullámok gyakoribbá válásával, ami komoly aggodalomra ad okot. A második tanulmány 200 ezer születést elemzett 2007-2011 között a texasi Harris megyében, ahol az emberek hozzászoktak már a hőséghez.


Az időszakba beletartozott Texas legmelegebb nyara is 2011-ben. Az anyák negyede legalább egy nagyon forró napnak volt kitéve terhessége alatt. A tudósok szerint a koraszülés kockázata 15 százalékkal magasabb volt az ilyen nagyon forró napok másnapján. Még magasabb, háromszoros volt a 28. hét előtti koraszülés kockázata, és 15 százaléknál nagyobb volt a kockázata a koraszülésnek a hátrányos helyzetű anyák esetében is.
   

Dán és kínai tanulmányok azt állapították meg, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt keletkező légszennyezés, valamint általában a szennyezett levegő jelentősen növeli a terméketlenség kockázatát.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com