A koronavírust felismerő és koncentrációját mérő bioszenzort fejlesztettek ki Svájcban

Egy kutatócsoport Svájcban olyan bioszenzort fejlesztett ki, amely felismeri a koronavírust és mérni tudja a koncentrációját.A Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (Empa) kedden számolt be honlapján az új módszerről, amit az Empa, az ETH Zürich és a Zürichi Egyetemi Kórház kutatói fejlesztettek ki. Az eljárás képes mérni a koronavírus koncentrációját forgalmas helyeken valós időben.

Az érzékelő munkába állítása lehetővé teszi a járvány mihamarabbi megállítását - hangsúlyozza a közlemény.

   
Az új érzékelő működésének demonstrálására a kutatók a koronavírussal közeli rokonságban álló, és 2003-ban Kínában járványt okozó SARS-CoV vírussal tesztelték a módszerüket. A teszt igazolta, hogy az érzékelő világosan különbséget tud tenni a két vírus nagyon hasonló RNS-szekvenciái között és az eredmény perceken belül elkészül - magyarázta Csing Vang, a kutatócsoport tagja.
   

Vang és csoportja az Empánál és az ETH Zürichnél általában a levegőben szálló aeroszolok és mesterséges nanorészecskék mérésével, elemzésével és csökkentésével foglalkozik. A tudós elmondta, hogy mielőtt a Covid-19 betegség elterjedt, kollégáival már dolgoztak olyan érzékelők kifejlesztésén, amelyek képesek a baktériumok és vírusok kimutatására a levegőben.
    

Amikor januárban kirobbant a pandémia, az eredeti ötletük is határozott irányt vett, és egy olyan szenzor kifejlesztésére irányult, amely képes kimutatni egy meghatározott vírust. Vang ugyanakkor hozzátette: az érzékelő nem feltétlenül váltja le a bevált laboratóriumi tesztelést, viszont alkalmazni lehet klinikai diagnózisok alternatív módszereként, továbbá mérhető vele a levegő koronavírus-koncentrációja, például Zürich főpályaudvarán.
    

"Remélhetőleg ez a módszer segít abban, hogy a járványt mihamarabb visszaszorítsuk" - jelentette ki. A tudós hangsúlyozta, hogy az érzékelőt még széles körben nem lehet bevetni, ahhoz még további fejlesztésre van szükség. Vang szerint azonban egy éven belül elkészülnek, s ha kellő forrás áll rendelkezésükre, akár még hamarabb is.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com