A kurd történelem fontos helyszínét kutatják magyar régészek Irakban
A kurd történelem fontos helyszínét, az észak-iraki Dvin várát és környékét térképezte fel az első terepmunka-szezonban a magyar-kurd régészeti expedíció, amely elvégezte az erődítés teljes 3D-s szkennelését is.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és az erbili Szaladin Egyetem együttműködésében megvalósuló ötéves kutatási program támogatója a Mol-Csoport. A projektet magyar részről Major Balázs egyetemi docens, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének vezetője, kurd részről Zidan Bradosty, a Szaladin Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője irányítja.
Mint Major Balázs az MTI-nek elmondta, az Erbili kormányzóság területe több nagy közel-keleti civilizáció metszéspontjában található. "A világtörténelem egyik legfontosabb bölcsőjének számító Termékeny Félhold területéhez tartozik, így az ott végzett kutatásokat mindig kiemelt nemzetközi figyelem övezi" - emelte ki a program jelentőségét a magyar régész.
Ismertetése szerint zord, de festői hegységláncok által tagolt vidékről van szó, egyedül a főváros, Erbil helyezkedik el a mezopotámiai-síkság szélén. E barátságtalan tájon élnek a kurdok, akik történelműk folyamán többnyire a hegyi váraikból ellenőrizték az átmenő forgalmat. "A középkori és kora újkori Kurdisztán talán legfontosabb emlékcsoportját ezek a várak jelentik, amelyek szinte teljesen kutatlanok, így komoly új ismeretanyagot rejtenek" - jegyezte meg Major Balázs.
Az Erbiltől 60 kilométerre észak-keletre, egy hegygerincen álló festői Dvin váráról kevés forrás áll a rendelkezésre, ezért is nagyon fontos, hogy történelmében először régészeti kutatásokat végezzenek. A ma látható építmények többségét a korábbi feltételezések a 15-16. században emelték, de az első kutatások alapján nagyon valószínű, hogy az erődítésnek vannak korábbi időszakokhoz köthető részei is.
"A Kurdisztáni Regionális Kormány Régészeti Főigazgatósága a várnak és környékének kutatására és teljes dokumentálására kért fel minket. Ez azonban nem pusztán egy egyszerű régészeti kutatás, a projekt ugyanis nagyszerű lehetőséget kínál az oktatási együttműködésre is Kurdisztán legrangosabb egyetemével. Magyar hallgatók szerezhetnek gyakorlatot az iraki Kurdisztánban, s kurd hallgatók vehetnek részt magyarországi tanszéki ásatásokban és egyéb képzési programokban. Terveinkben közös konferenciák és oktatócsere is szerepel, sokat tanulhatunk egymástól" - hangsúlyozta Major Balázs.
A koncessziós szerződést hosszú előkészítés és terepszemlék után novemberben kötötték meg, s utána rögtön elkezdődtek a kutatások. A most befejeződött első szezon során az új lelőhelyeket is eredményező régészeti terepbejárás mellett építészeti felméréseket végeztek, a Mensor 3D munkatársaival elkészítették a vár és a várhegy teljes 3D-s szkennelését, valamint légi fotózást és geofizikai felméréseket is folytattak.
"Hatalmas adatállomány jött létre, s nagyon valószínű, hogy hamarosan az elsődleges periodizációt is el tudjuk készíteni, vagyis meg tudjuk állapítani, hogy a vár milyen szakaszokban épült. Ezeket a kutatásokat egészítik ki a 2015-ben kezdődő régészeti feltárások" - taglalta a projektet Major Balázs.
Az ásatások adnak majd választ, hogy valójában mekkora lehetett az erődítés, amelyben a feltételezések szerint a védőkön kívül civil lakosság is élhetett, illetve legalább vész esetén a környező falvak népének is menedéket nyújtott.
"A terület egy részét törmelék borítja, de a várhegy lankásabb részein a jelek szerint végig épületek lehettek. Nehéz meghatározni, hogy mekkora volt a korai vár kiterjedése, melyik település miként kapcsolódott az erődítményhez" - magyarázta Major Balázs, aki a várral szembeni sziklaplatón magasodó hatalmas épületegyüttest, valamint az itt található temetőt hozta fel példaként.
"Úgy tűnik, hogy együvé tartozó, nagyjából egységes épületegyüttesről van szó, a temető viszont, amely gyönyörűen faragott síremlékeivel a vár környezetének egyik legfőbb nevezetessége, legfeljebb néhány évszázados lehet. Muszlim település belterületén nem szoktak temetőt létesíteni, s az, hogy a romok között található, arról tanúskodik, hogy az épületkomplexumot már rég elhagyták, amikor elkezdődött itt a temetkezés" - fogalmazott Major Balázs.
MTI
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és az erbili Szaladin Egyetem együttműködésében megvalósuló ötéves kutatási program támogatója a Mol-Csoport. A projektet magyar részről Major Balázs egyetemi docens, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének vezetője, kurd részről Zidan Bradosty, a Szaladin Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője irányítja.Mint Major Balázs az MTI-nek elmondta, az Erbili kormányzóság területe több nagy közel-keleti civilizáció metszéspontjában található. "A világtörténelem egyik legfontosabb bölcsőjének számító Termékeny Félhold területéhez tartozik, így az ott végzett kutatásokat mindig kiemelt nemzetközi figyelem övezi" - emelte ki a program jelentőségét a magyar régész.
Ismertetése szerint zord, de festői hegységláncok által tagolt vidékről van szó, egyedül a főváros, Erbil helyezkedik el a mezopotámiai-síkság szélén.
Az Erbiltől 60 kilométerre észak-keletre, egy hegygerincen álló festői Dvin váráról kevés forrás áll a rendelkezésre, ezért is nagyon fontos, hogy történelmében először régészeti kutatásokat végezzenek. A ma látható építmények többségét a korábbi feltételezések a 15-16. században emelték, de az első kutatások alapján nagyon valószínű, hogy az erődítésnek vannak korábbi időszakokhoz köthető részei is.
"A Kurdisztáni Regionális Kormány Régészeti Főigazgatósága a várnak és környékének kutatására és teljes dokumentálására kért fel minket. Ez azonban nem pusztán egy egyszerű régészeti kutatás, a projekt ugyanis nagyszerű lehetőséget kínál az oktatási együttműködésre is Kurdisztán legrangosabb egyetemével. Magyar hallgatók szerezhetnek gyakorlatot az iraki Kurdisztánban, s kurd hallgatók vehetnek részt magyarországi tanszéki ásatásokban és egyéb képzési programokban. Terveinkben közös konferenciák és oktatócsere is szerepel, sokat tanulhatunk egymástól" - hangsúlyozta Major Balázs.
A koncessziós szerződést hosszú előkészítés és terepszemlék után novemberben kötötték meg, s utána rögtön elkezdődtek a kutatások. A most befejeződött első szezon során az új lelőhelyeket is eredményező régészeti terepbejárás mellett építészeti felméréseket végeztek, a Mensor 3D munkatársaival elkészítették a vár és a várhegy teljes 3D-s szkennelését, valamint légi fotózást és geofizikai felméréseket is folytattak.
"Hatalmas adatállomány jött létre, s nagyon valószínű, hogy hamarosan az elsődleges periodizációt is el tudjuk készíteni, vagyis meg tudjuk állapítani, hogy a vár milyen szakaszokban épült. Ezeket a kutatásokat egészítik ki a 2015-ben kezdődő régészeti feltárások" - taglalta a projektet Major Balázs.
Az ásatások adnak majd választ, hogy valójában mekkora lehetett az erődítés, amelyben a feltételezések szerint a védőkön kívül civil lakosság is élhetett, illetve legalább vész esetén a környező falvak népének is menedéket nyújtott.
"A terület egy részét törmelék borítja, de a várhegy lankásabb részein a jelek szerint végig épületek lehettek. Nehéz meghatározni, hogy mekkora volt a korai vár kiterjedése, melyik település miként kapcsolódott az erődítményhez" - magyarázta Major Balázs, aki a várral szembeni sziklaplatón magasodó hatalmas épületegyüttest, valamint az itt található temetőt hozta fel példaként.
"Úgy tűnik, hogy együvé tartozó, nagyjából egységes épületegyüttesről van szó, a temető viszont, amely gyönyörűen faragott síremlékeivel a vár környezetének egyik legfőbb nevezetessége, legfeljebb néhány évszázados lehet. Muszlim település belterületén nem szoktak temetőt létesíteni, s az, hogy a romok között található, arról tanúskodik, hogy az épületkomplexumot már rég elhagyták, amikor elkezdődött itt a temetkezés" - fogalmazott Major Balázs.
MTI
Hozzászólások