A légszennyezés növeli a folyók vízmennyiségét

A légszennyezés jelentős hatással van a folyók vízmennyiségére a Föld északi féltekéjén - derítették ki brit és francia kutatók.

A légszennyezés a nap fényét tompítva gátolja a vízpárolgást, és így hatással van Földünk víztartalékaira - írták a szakemberek a Nature Geoscience című folyóiratban közzétett tanulmányukban, amelyben azt is kimutatták, hogy a légszennyezés csökkenése csökkenti a folyók vízmennyiségét.

z.1.16072-GETTY-sb10065667g-001

A csoport Észak-Amerika, Európa és Ázsia egyes részeinek 20. századi meteorológiai adatait elemezte, mérlegelve a folyók vízmennyiségére hatást gyakorló számos más tényezőt, például a klímaváltozást, a légköri szén-dioxid-koncentrációt és a növényzet változását is.

Számítógépes modellezéssel kimutatták, hogy a folyók évenkénti változásán túl az aeroszolok légköri jelenléte folyamatosan növelte Európában és Észak-Amerikában a folyók vízmennyiségét. Néhány európai folyó esetében, mint a Duna, az Elba vagy az Odera a vízmennyiség 11-25 százalékos növekedését az aeroszolok jelenléte okozta.

"Észleltük a napfénytompítás hatását a folyóvizek mennyiségének növekedésére az északi félteke erősen iparosodott térségeiben. Úgy becsüljük, hogy a legszennyezettebb közép-európai folyómedencében ez a hatás mintegy 25 százalékkal növelte a vízmennyiséget 1980 körül, amikor a légszennyezés a csúcsán volt.

Mivel a klímaváltozás egyik legnagyobb hatása a vízhiány lesz a jövőben, ezek az adatok fontosak a jövőbeli előrejelzések szempontjából" - magyarázta Nicola Gedney, a brit meteorológiai intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Azt már korábban megállapították a szakemberek, hogy a kéntartalmú szén elégetése az 1970-es évek végéig növelte a légkör aeroszol-tartalmát. Mivel az aeroszolok visszatükrözik a napsugárzást, csökkentik a Föld felszínére érő napfény mennyiségét.

A légszennyezés csökkentésére elrendelt intézkedések és a tisztább fűtőanyagokra való átállás megfordította a folyamatot Európában és Észak-Amerikában. Amikor Európában az 1990-es években jelentős mértékben javult a levegő minősége, az aeroszolok hozzájárulása a vízmennyiség növekedéséhez egyharmaddal csökkent a munkacsoport becslése szerint.

Ahogy folytatódnak az erőfeszítések a levegő megtisztítására, a folyómedrekben lévő víz mennyisége tovább csökkenhet - hívták fel a figyelmet a kutatók.
http://www.nature.com/news/dirtí-skies-swll-rivers-1.16072
http://www.sciencedaily.com/releases/2014/10/141005134913.htm

MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com