A mohácsi csata emléknapján bemutatják az ütközet kutatásának tudományos eredményeit

A mohácsi csata emléknapján, augusztus 29-én könyvbemutatót tartanak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szervezésében a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban. Az eseményen a "Mohács 1526-2026. Rekonstrukció és emlékezet" című kutatási programban megjelent könyvsorozat köteteivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők - tájékoztatta a BTK az MTI-t."A kutatási program három éve alatt megjelent számos tanulmány és kötet alapjaiban változtatja meg ismereteinket a csatáról és annak elő- és utóéletéről" - olvasható a kutatóközpont közleményében. Az összegzés szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiválósági programja keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK) és a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) működő kutatócsoport munkájának köszönhetően egyrészt számtalan forrás került elő, melyek új megvilágításba helyezhetik a csatáról eddig megrajzolt képet, másrészt több tanulmánykötet járja végig a kulturális-tudományos emlékezet gazdag történetét, az európai államok összehasonlító hadügyét és hadseregeinek erejét, a dinasztikus kapcsolatokat, valamint a mohácsi csatatáj történeti-földrajzi értelmezését.

    
A megjelent Mohács-rekonstrukciók öt különböző történetet mesélnek el: hol a Duna, hol a fegyverek, hol egy rejtélyes kézirat, hol az izgalmas és ellentmondásos emlékezettörténet, hol pedig az 1526-os év eseményei kerülnek a középpontba. A kiadványok között a Fodor Pál, a BTK főigazgatója és Varga Szabolcs tudományos munkatárs szerkesztette Több mint egy csata: Mohács - Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben című kötet végigjárja azt a történetet, hogyan vált Mohács önmagán túlmutató jelentéstartalommá.


Így megismerhetik az olvasók a Jagelló-kor régóta várt rehabilitációját, a korabeli bűnbakképzés és propaganda egymásból táplálkozó narratíváját, a csata képi ábrázolásainak jelentőségét, valamint az 16-18. századi irodalmi kultuszok, a zene-, a néprajzi, az eszme- és a hadtörténeti értelmezések újragondolását. Ehhez kapcsolódik a 16. századi Európa és Oszmán Birodalom nagyívű hadtörténeti bemutatása, amely átértékeli az eddigi kutatások eredményét és tragikusan egyértelművé teszi a magyarok esélytelenségét.
    

Az Új korszak határán - Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában című kiadványban a szerkesztő Fodor Pál oszmanista és társa, B. Szabó János hadtörténész újrafogalmazza az eddigi ismeretket az európai hadtörténetről. A B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztette Örök Mohács - Szövegek és értelmezések című szöveggyűjtemény pedig mintegy ezer oldalon, rengeteg új forrással gazdagítva mutatja be Mohácsot, a csata közvetlen előzményeit és utóéletét, az emlékezet műfaji szempontból változatos, komplex képét, valamint az elmúlt 150 év tudományos diskurzusát és a hozzá kapcsolódó mitológiát.
    

A közlemény szerint egy felfedezésnek köszönhetően 90 év után előkerült I. Ferdinánd magyar király udvari történetírójának töredékben fennmaradt történeti munkája, mely most már magyarul is olvasható a Kasza Péter szerkesztésében megjelent Caspar Ursinus Velius: Lajos király vereségéről és haláláról - Egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról című kötetben.
    

A Mordortól Mohácsig - A mohácsi csatatáj történeti-földrajzi kutatása című kötet tanulmányai a Mohácsi-sík és környéke geomorfológiai viszonyairól, vízrajzáról, a középkori településhálózat vizsgálatáról, az ütközet helyszínének földrajzi és környezeti jellemzőiről, a Törökdomb jelentőségéről, valamint kutatásának régészeti eredményeiről szólnak.
   

Fodor Pál és szerkesztőtársa, Varga Szabolcs Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak című kötetének tanulmányai újonnan feltárt források alapján tekintik át a dinasztia 15. század végi felemelkedését és új megközelítésben mutatják be I. János király életének az erdélyi vajdaságtól a királyságig vezető útját, majd 1526 után az általa uralt, két világhatalom közé szorított ország különleges helyzetét.
    

A közlemény szerint a Máté Ágnes és Oborni Teréz szerkesztette Isabella Jagiellon, Queen of Hungary című kötet pedig Jagelló Izabella, az alig húsz évesen özvegyen maradt magyar királynő uralkodását érintő új kutatási eredményeket tárja a nemzetközi közönség elé.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com