A párizsi egyezmény megvalósítása ellenére is emelkedhet a globális tengerszint

A 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás teljesítése ellenére is várhatóan 0,7-1,2 méterrel fog emelkedni a globális tengerszint 2300-ra - állítják a kutatók.A 2015 decemberében tartott párizsi klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett "törekedni kell arra", hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A megállapodást aláíró országok célja továbbá, hogy a század végéig elérjék a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, csökkentve a klímaváltozáshoz kötődő kockázatokat.

    
A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítőinek előrejelzése szerint a párizsi klímavédelmi egyezmény leghatékonyabb kivitelezése esetén is 0,7-1,2 méterrel fog emelkedni a globális tengerszint 2300-ig - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
    

A kutatók szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2050-ig bekövetkező változások óriási hatással lesznek a jövőbeli tengerszint-emelkedésre. "Az ember okozta klímaváltozás miatt már most előre be van programozva bizonyos mértékű tengerszint-emelkedés a következő évszázadokra, amiből sokan tévesen arra következtethetnek, hogy a jelenlegi erőfeszítéseink nem érnek sokat. A tanulmányunk azonban rávilágít, hogy mennyire téves is ez az elgondolás" - mondta Matthias Mengel, a potsdami klímakutató intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
    

Hozzátette: "a 2020 és 2035 közötti időszakban a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás elérésének minden öt évnyi késlekedésével a 2300-ra vonatkozó becslésekhez képest további 20 centiméterrel emelkedhet a tengerszint". A globális tengerszint-emelkedést az óceánok vizének melegedése és mennyiségi növekedése, a gleccserek, a jégsapkák, valamint a grönlandi és az antarktiszi jégtakarók olvadása okozza. Ezek a tényezők mind eltérő módon és más-más tempóban - évszázadok, vagy akár évezredek alatt - reagálnak a melegedő éghajlatra.
    

A tudósok egy kombinált éghajlati- és tengerszint-emelkedési szimulációs modellt használtak, amelyen a károsanyag-kibocsátás különböző mértékű csökkentésének a forgatókönyveit futtatták le. "A jégtakarók sebezhetőségére vonatkozó jelenlegi ismereteinek fényében nincs kizárva, hogy még a párizsi egyezményben foglalt enyhe melegedés esetén is hatalmas antarktiszi jégveszteséggel kell számolni" - mondta Mengel, hozzátéve, hogy akár a háromméteres tengerszint-emelkedést sem lehet teljesen kizárni 2300-ig, mivel nem tudni biztosan, hogy az antarktiszi jégtakaró miként reagál a globális felmelegedésre.
    

A szakemberek szerint a világ tengerparti területein élő több milliónyi ember számára csupán néhány centiméternyi tengerszint-emelkedés is döntő lehet, ezért a szén-dioxid-kibocsátás azonnali csökkentésére van szükség az emelkedés kockázatának enyhítése érdekében.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

http://ujhazak.com