A világ legizgalmasabb időkapszulái

A jelenben megkapott múltbeli üzenet egy teljesen más korba repít.A jövőbe üzenni, és a múltból üzenetet kapni, egyaránt izgalmas, ezért az időkapszulák mindig felkeltik az emberek érdeklődését. Így volt ez 2015-ben is, amikor Amerika legkorábbi, a bostoni Massachusetts State House-ban elrejtett, időkapszuláját nyitották ki.

A kapszulából pénzérméket, napilapok oldalait és egy George Washington tiszteletére készített érmét találtak, ám nem ez volt az egyetlen időkapszula, amire az elmúlt években többnyire véletlenül bukkantak rá az emberek.

Az MIT próbálkozásai az időkapszulákkal: Amerika egyik legkiemelkedőbb kutatóintézete a Massachusetts Institute of Technology, aminek már több próbálkozása is volt az időkapszulákkal. Egyszer például közösségi gyűjtésbe kezdtek azért, hogy a Marsra küldjenek egy időkapszulát.

A hajtóművet az egyetemen akarták megtervezni a Nemzetközi Űrállomáson használt rendszer alapján. Az MIT egy olyan egységet próbált létrehozni, amely néhány hónap alatt képes adatok milliót elküldeni a Marsra, ahol tárolni is szerették volna, hogy majd várja ott valami azokat, akik végre eljutnak a bolygóra.

Remélhetőleg ez a programra nagyobb sikerrel végződik, mint az, amikor elástak egy időkapszulát, amit 1989-ben akartak kinyitni, ám ez nem sikerült, mert ráépítettek egy 18 tonnás részecskegyorsítót, ami már nem üzemel, mégsem vette senki a fáradtságot, hogy kiássa alóla az időkapszulát.

Hold Misszió: Az sem rossz ötlet, hogy alapkőbe rejtsünk időkapszulát, de az még elképesztőbb, hogy a Holdon hagyjunk egyet. A 2024-re tervezett Hold Misszió legfőbb célja a Hold déli pólusán való landolás, hogy a résztvevők ott mintákat gyűjtsenek a felszíni rétegekből, ám emellett egy időkapszulát is ott akarnak hagyni.

A kapszula tartalma részben a Földről és annak történetéről tartalmazna információkat, de a résztvevők személyes tartalma is belekerül, így például családfák, fotók, vagy hajfürtök (a DNS miatt).

A projekten dolgozó szakemberek úgy gondolják, hogy az időkapszula egyfelől arra jó, hogy felkeltse az emberek érdeklődését a világűr iránt, másfelől a kapszula érzelmi töltet ad annak.

Ökológiai Mintagyűjtemény: A Nemzetközi Ökológiai Mintagyűjtemény Csoport tagjai a jövőbeni kutatások miatt próbálja megőrizni a környezeti és biológiai adatokat. A világon több országnak, köztük Svédországnak, Japánnak, Norvégiának, Olaszországnak, az Egyesült Államoknak és Kanadának saját protokollja van a minták begyűjtésére és tárolására. Mellettük több ország már dolgozik azon, hogy miképpen őrizhetnék meg a saját adataikat.

Ebben a nemzetközi gyűjteményben óriási mennyiségű minta található, amik között van vérplazma, emberi haj, galambtojás, de talajminta is.

Ez a kollekció tulajdonképpen egy ökológiai időkapszula, hiszen a mintákon keresztül látható, hogy az időmúlásával mit tesz az emberiség a környezettel, illetve az, hogy a környezet hogyan változtat meg minket.

A mintagyűjtemény arra is jó, hogy a kutatók megfigyeljék, hogy mennyire hatékonyak a környezetvédelmi előirányzatok, kideríthetik a vegyszerek hosszú távú hatásait, valamint megtudhatják, hogy a törvényhozás mennyire képes elérni a kívánt környezeti hatásokat.

A minták gyűjtése és dokumentálása szigorú szabályok betartásával történik. Ennek része, hogy az adott évben gyűjtött mintáknak a 15 százalékát nem lehet ott tárolni, ahol a többit.Bellevue Egyetemi Klinika: 2011-ben kezdték bontani a New York Egyetem klinikáját. Ennek a munkának a során került elő az az időkapszula, amit az 1897-es alapkőbe rejtettek el, benne egy baktériumokat tartalmazó fiolával.

A kapszulát Edward Dunham, a Bellevue Egyetemi Klinika bakteriológusa állította össze. Dunham a fiola mellé odatette a diákok egészségügyi kartonjait is, valamint egy utókornak írt üzenetet, amiben kifejezte azt a reményét, hogy a fiola értékes információval fog szolgálni arról, hogy a baktériumok meddig maradnak életképesek.

Az időkapszula azt bebizonyította, hogy a mikrobák nagyon sokat változtak azóta, hogy az antibiotikumok széles körben elterjedtek.

A Jövő Könyvtára: Ennek az időkapszulának a különlegessége az, hogy egy ideig még nem lesz rendesen összeállítva, ugyanis a Jövő Könyvtára projekt egy 100 éven át tartó program, amelyben 100 szerző, 100 művét gyűjtik össze.

A projekt úgy néz ki, hogy az írók kifejezetten ide írnak egy művet, amelyek közül évente egy bekerül az időkapszulába, és 2114-ig olvasatlan marad.

Amikor majd eljön a nagy nap, akkor egy különleges antológiát nyomtatnak arra a papírra, amelyhez nemrég 1000 fát ültettek Norvégiában.

A leleplezésig a kéziratokat az oslói Új Deichmanske Könyvtárban őrzik. Az első szerzőt 2015-ben választották ki. Ő Margaret Atwood. Maga a projekt Katie Paterson, skót művész ötlete, aminek megvalósításában a lehető legtovább szeretne részt venni.

A készülő művekkel kapcsolatban az írók szabad kezet kapnak, ám azt az egy szabályt be kell tartaniuk, hogy a központi téma az idő és a képzelek legyen.Detroit időkapszulája: 1901-ben, William Maybury, Detroit polgármestere felügyelte annak az időkapszulának az összeállítását, amely a következő 100 évben lezárt maradt. 2001-ben Detroit akkori polgármestere nyilvánosságra hozta az időkapszulában talált leveleket, amik hihetetlen optimizmusról, megdöbbentő emlékekről és sok szomorúságról szóltak.

Ma már tudjuk, hogy Detroitnak voltak sokkal szebb napjai, mint amilyenek mostanában vannak, emiatt az időkapszula tartalma még megrázóbb. 1901-ben Maybury azt kérte az emberektől, hogy készítsenek előrejelzéseket arról, hogy milyen lesz a város jövője.

Az egyik levélben valaki arról írt, hogy szerinte Detroit lesz Amerika Konstantinápolya, hiszen a város kedvező helyzete, természeti adottságai népszerűvé fogják tenni a helyet, aminél 2001-ben nem lesz gazdagabb város.

Az elképzelések nyüzsgő kikötőkről, iparhálózatról, szórakoztató központról és két millió feletti lakosságról szóltak. Maybury jövőképében gyorsabb közlekedés, és olyan kommunikációs fejlődés szerepelt, ami megkönnyíti a különböző országok polgárai közötti kapcsolattartást.

Az Apollo 11 hanganyaga: A Holdra szállás a közelmúlt egyik legjelentősebb pillanata volt, ezért egyértelmű, hogy ezt az eredményt meg kellett őrizni az utókor számára. Annak idején felvették a projekt minden pillanatát, ahogy az űrhajósok közti beszélgetéseket, valamint a NASA és a hajó közti kommunikációt is.

Negyven évvel azt követően, hogy Neil Armstrong megtette az első lépéseket a Holdon, a NASA létrehozott egy szuper audio időkapszulát, ami tartalmazza az összes felvételt, ezzel tisztelegve a misszió összes tagja előtt.

2009. július 16-án, kora reggel, a valós korabeli eseményekkel egy időben, a NASA elindította a felvételeket, mintha 40 évvel korábban sugároznák. Ezt a következő 8 napban nem hagyták abba. A Holdra szállás pillanatában egyébként a NASA nem hallotta a holdjáróban zajló beszélgetését, de így is sikerült azt rögzíteni. A felvételeket később digitalizálták, majd elérhetővé tették az interneten.

A washingtoni állatkert: Amikor az elefántházat építették a washingtoni állatkertben, akkor a munkások megtalálták azt az időkapszulát, amit William Mann helyezett el. A legendás igazgató arról híres, hogy 9 évesen elszökött otthonról, hogy egy vándorcirkusszal elérje azt, hogy jobban bánjanak az állatokkal.

Később ő lett az állatkert igazgatója, ami mellett rengeteg könyvet írt arról, hogy hogyan lehetne javítani az állatok körülményein. William Mann gondoskodott arról, hogy az állatkertben állandó legyen az állatorvosi szolgáltatást, egy madarat pedig megtanított beszélni.

Az igazgató az időkapszulába cirkuszi programfüzeteket, a Washington Post egyik példányát, az állatkert akkori elefántjaival kapcsolatos dokumentumokat helyezett el. William Mann példáján felbuzdulva az elefántház jelenlegi gondozói is összeállították a saját időkapszulájukat, amibe az állatkert jelenlegi elefántjairól és a vadon élő példányok veszélyeztetett állapotáról szóló adatokat és a Washington Post egyik példányát tették.

A Rosetta Projekt: A Rosetta kő után kapta a nevét az a projekt, amely egy olyan alapítvány munkájának a része, amely arra biztatják az emberek, hogy sokkal hosszabb távon, például 10.000 évvel előre gondolkodjanak.

Az alapítvány első feladatai között szerepelt a Rosetta Projekt, aminek célja az, hogy a nyelvek széles skáláját megőrizze a későbbi generációk számára, ezért különböző nyelven íródott szövegeket őriznek meg, hogy azokat több ezer év múlva megtalálhassák az emberek.

A projekt első része abból állt, hogy a résztvevők összegyűjtötték azokat a szövegeket, amelyeknek tartalma alapvetően egyforma, de ezer különböző nyelvre fordították le. Ezt a tervet sikerült teljesíteni, ugyanis 100.000 oldalnyi szöveget, 2.500 nyelven gyűjtöttek össze.


A munka második része a Rosetta Lemez volt, ami egy hosszú távra tervezett archívum, aminek egyelőre csak a prototípusa létezik. A 7 és fél centiméteres fém korong nagyon sok információt tartalmaz, köztük teljes irodalmi műveket, a legfontosabb tudományos fejlesztések leírását.

Ezeket mikroszkopikus méretben gravírozzák rá a lemez felszínére, tehát az utókornak egy rendkívül jó mikroszkópra lesz szüksége ahhoz, hogy elolvashassák a 14.000 oldalnyi szöveget.A Mantin Kúria: Louis Mantin 1851-ben született, Moulins-ben. A francia tisztviselő hatalmas vagyont örökölt, amiből mesés bútorokat, korabeli kényelmi eszközöket, például elektromos készülékeket, történelmi tárgyakat gyűjtött össze.

Mivel Mantin soha sem alapított családot, ezért a végrendeletében kikötötte, hogy az otthonát száz éven keresztül őrizzék meg úgy, ahogy van, tehát tilos volt bármit is változtatni rajta, majd a száz év letelte után alakítsák múzeummá.

Mantin halála után a város polgárai eleget tettek a végrendeletben leírtaknak. A házat lezárták, majd a Mantin család támogatásával újra megnyitották, közel a megfelelő időben, mert a 100 évből 105 lett, ugyanis az épületre ráfért némi felújítás.

2010 óta ismét a régi pompájában ragyoghat a Mantin Kúria, ahol a látogatóknak lehetősége van arra, hogy megismerjék a bő egy évszázaddal ezelőtti mindennapokat.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

10 újítás, ami elképesztő irányba fordítja az orvostechnológiát

10 újítás, ami elképesztő irányba fordítja az orvostechnológiát

3D-ben nyomtatható gyógyszerek és szervek, Google-kontaktlencse, holografikus anatómia változtathatja meg az egészségügyet.

Meteoritokból nyertek ki vasat az ókori egyiptomiak

Meteoritokból nyertek ki vasat az ókori egyiptomiak

Kilenc megdöbbentő dolog, amit már az ősi egyiptomiak is csináltak.

15 ezer tudós írt rémisztő levelet a Föld állapotáról

15 ezer tudós írt rémisztő levelet a Föld állapotáról

Az első figyelmeztetés óta sokat romlott a helyzet.

A juhok fotó alapján is képesek felismerni az emberi arcot

A juhok fotó alapján is képesek felismerni az emberi arcot

A juhok képesek felismerni az emberi arcot fotó alapján is egy új brit kutatás szerint - számolt be róla a BBC hírportálja.

11 éves kislány lett Amerika legfiatalabb díjnyertes tudósa- videó

11 éves kislány lett Amerika legfiatalabb díjnyertes tudósa- videó

A kislány egy olyan olcsó eszközt talált fel, amely segít az ivóvizet tisztábbá tenni.

9 érdekes felfedezés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig a világáról tudtunk

9 érdekes felfedezés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig a világáról tudtunk

Az iskolában nem azt tanultuk, hogy rómaiak fedezhették fel Amerikát, de azt sem hallottuk, hogy Antarktisz trópusi édenkert volt.

14 bizarr tény a világból

14 bizarr tény a világból

Tudtad, hogy bevörösödik a gyomrod, ha zavarba jössz?

13 rejtélyes régészeti lelet

13 rejtélyes régészeti lelet

A tudósok sem értik az ókori Görögországból származó automata kaput, Minósz király központi fűtését vagy a velencei vámpír eredetét.

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

A tudósok se értik a földrengéseket megelőző fényjelenségeket, de a táncoló pestis és a megfagyott lány esete is csak fejfájást okoz nekik.

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

Nincs rá bizonyíték, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne, sőt kártékony is lehet, mivel eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől - fogalmazott a szerdán kiadott szakvéleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely jav

http://ujhazak.com