A Zika-vírus segített legyőzni a halálos daganatot egéragyakban

A Zika-vírus olyan immunsejteket hoz működésbe, amelyek elpusztítják az agresszív daganatos sejteket az egerek agyában - olvasható egy új amerikai tanulmányban.A kutatás szerint, amely a St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem portálján olvasható, az eredmények új immunterápiás gyógyszerhez vezethetnek, valamint hosszan tartó immunológiai memória reményét keltik, amely legalább 18 hónapon át megvéd a tumor visszatérésétől.

    
Az egerekbe agytumorsejteket ültettek, majd egy héttel később Zika-vírust fecskendeztek a gyorsan növekedő daganatba, összehasonlításul más egerek daganatába pedig steril sóoldatot juttattak.

A vírus látványosan növelte az állatok túlélési esélyeit: az egyik ráksejttípus esetében 10 százalékról 63-ra, egy másik esetében nulláról 37 százalékra emelte.
    

További elemzéssel kimutatták, hogy a vírus nagyszámú, sokféle immunsejtet, leginkább az úgynevezett citotoxikus vagy ölő T-sejteket - amelyek végeznek a szervezet vírusfertőzött vagy rákos sejtjeivel - vonzott a daganat közelébe. Ennél is fontosabb lehet, hogy a Zika-kezelés hosszan tartó immunrendszeri memóriát alakított ki. A kutatók az első daganat után másfél évvel az egerek agyának másik felébe ültették vissza a tumort. Egy kivételével néhány héten belül mindegyik egér kigyógyult a daganatból.
    

A JCI Insight című szakfolyóiratban megjelent tanulmány arra utal, hogy a Zika-vírus lehet a kulcsa a glioblasztóma nevű súlyos agydaganat immunterápiás kezelésének. A módszer hatásosnak bizonyult a vér, a bőr és néhány másik szerv daganatának kezelésében, de a glioblasztómásoknak egyelőre csak korlátozottan segített.
    

"Olyan gyorsan terjed, hogy semmilyen beavatkozással sem tudjuk végleg megállítani. Kezelhetjük az eredeti tumort, de a rák gyorsan és kivédhetetlenül visszatér. A Zika-vírus használatával úgy felpörgetjük az immunrendszert, hogy a másképp hatástalan immunterápiára reagáljon. Ezzel a daganat visszatérését is megelőzhetjük" - magyarázta  Milan G. Chheda, a tanulmány társszerzője.
    

A glioblasztóma az agydaganatok leggyakoribb és legagresszívebb formája. Az Egyesült Államokban évente mintegy 12 ezer embernél diagnosztizálják, átlagosan 14 hónap a túlélési idő.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com