Alarik vizigót király sírja és kincsei után kutatnak Dél-Olaszországban
Újraindult a kutatás a vizigótok egykori királyának évszázadok óta keresett itáliai temetkezési helye után, amely a legenda szerint megőrizte az ókori Róma kincseit.
Mario Occhialuto, a calabriai Cosenza polgármestere és az azonos nevű megye elnöke bejelentette, hogy finanszírozást találtak Alarik sírja keresésére. Hozzátette, meggyőződése, hogy a vizigótok királyát a Cosenza közelében levő Busento folyó medrében temették el. A folyó átkutatása egyelőre nem kezdődött el.
Az ókori történetírók beszámolói szerint Alarik 410 augusztusában három napon át fosztogatta barbár csapataival Róma városát.
A vizigótok támadása Róma és a Nyugat-római Birodalom hanyatlásához vezetett. Alarik az itáliai fővárosból déli irányba vezette csapatait, és Cosenza városánál hirtelen halállal, negyvenéves korában elhunyt.
A legenda szerint a városhoz közeli Busento folyó medrében temették el lovaival és az általa Rómában szerzett kincsekkel: ehhez a folyó vizét elterelték, a sírhelyet pedig rabszolgák ásták, akiket ezután a helyszínen legyilkoltak, hogy ne árulják el Alarik nyughelyét. Temetése Attila hun királyét idézi, akit a hagyomány szerint 453-ban hasonlóképpen temettek el a Tisza medrében.
Alarik kincsekkel teli sírja után régóta kutatnak, mindeddig eredménytelenül. Cosenza egyik korábbi polgármestere 1747-ben költséges ásatásokat indított ezer emberrel. Amatőr régészek 2001-ben a Busento közelében két barlangot fedeztek fel vizigót oltárral.
Más történeti források szerint azonban a vizigótok által Rómában szerzett kincseket nem temették el Alarikkal. Az aranyat és ezüstöt Alarik sógora és utóda, Ataulf tartotta meg, és ezt adta nászajándékként feleségének, a Rómából elhurcolt Galla Placidia császárnőnek, aki túszból a vizigótok királynője lett. Galla Placidiát később a mozaikjairól híres Ravennában temették el.
MTI
Mario Occhialuto, a calabriai Cosenza polgármestere és az azonos nevű megye elnöke bejelentette, hogy finanszírozást találtak Alarik sírja keresésére. Hozzátette, meggyőződése, hogy a vizigótok királyát a Cosenza közelében levő Busento folyó medrében temették el. A folyó átkutatása egyelőre nem kezdődött el.
Az ókori történetírók beszámolói szerint Alarik 410 augusztusában három napon át fosztogatta barbár csapataival Róma városát.
A vizigótok kifosztották a templomokat és a római császárok sírjait is: a feljegyzések szerint több tucat lovaskocsinyi aranyat, ezüstöt és más kincseket raboltak el, köztük azt a héber hétágú gyertyatartót (menóra), amelyet még Titus császár vitt el Rómába a jeruzsálemi templom 70-ben történt kifosztásakor. Későbbi számítások szerint 25 tonna aranyról és ennél is több ezüstről lehetett szó.
A vizigótok támadása Róma és a Nyugat-római Birodalom hanyatlásához vezetett. Alarik az itáliai fővárosból déli irányba vezette csapatait, és Cosenza városánál hirtelen halállal, negyvenéves korában elhunyt.
A legenda szerint a városhoz közeli Busento folyó medrében temették el lovaival és az általa Rómában szerzett kincsekkel: ehhez a folyó vizét elterelték, a sírhelyet pedig rabszolgák ásták, akiket ezután a helyszínen legyilkoltak, hogy ne árulják el Alarik nyughelyét. Temetése Attila hun királyét idézi, akit a hagyomány szerint 453-ban hasonlóképpen temettek el a Tisza medrében.
Alarik kincsekkel teli sírja után régóta kutatnak, mindeddig eredménytelenül. Cosenza egyik korábbi polgármestere 1747-ben költséges ásatásokat indított ezer emberrel. Amatőr régészek 2001-ben a Busento közelében két barlangot fedeztek fel vizigót oltárral.
Más történeti források szerint azonban a vizigótok által Rómában szerzett kincseket nem temették el Alarikkal. Az aranyat és ezüstöt Alarik sógora és utóda, Ataulf tartotta meg, és ezt adta nászajándékként feleségének, a Rómából elhurcolt Galla Placidia császárnőnek, aki túszból a vizigótok királynője lett. Galla Placidiát később a mozaikjairól híres Ravennában temették el.
MTI
Hozzászólások