Átadták a 2026-os Jedlik Ányos-díjakat

Átadták a 2026-os Jedlik Ányos-díjakat kedden a Szépművészeti Múzeumban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb díja a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységet, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi és szerzői jogi munkásságot ismeri el. A díjat 2026-ban Bayer Gábor villamosmérnök, Gulyás Balázs, Széchenyi-díjas kutató professzor, Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, Lábody Péter szerzői jogász és Szalay Zsolt villamosmérnök és közgazdász kapta - közölte a SZTNH szerdán az MTI-vel.A Jedlik Ányos-díj átadására először 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében került sor, az idén már 30. alkalommal osztották ki az elismerést. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a közleményben kiemelte, a díj alapítása óta összesen 147 szakember - köztük a most elismert öt kiválóság - részesült e rangos elismerésben.

Ismertették, Bayer Gábor villamosmérnök szakterülete az optikai mérési technológiák, az intelligens kiértékelő algoritmusok és az ezekre épülő orvostechnikai eszközök fejlesztése.

2004 óta a 77 Elektronika Kft. fejlesztési igazgatója. Vezetőként és feltalálóként kulcsszerepet játszott az automata és félautomata vizeletüledék analizátorok, valamint az ezek alapját adó UriSed Technológia fejlesztésében, mely termékcsalád 2016-ban Magyar Innovációs Nagydíjat is kapott.

Gulyás Balázs Széchenyi-díjas kutató professzor a HUN-Ren Magyar Kutatási hálózat elnöke, aki úttörő munkát végzett a látásneurológia és az agy funkcionális feltérképezése terén PET-képalkotással. Kutatásai később a molekuláris neuro-képalkotásra, a neurológiai és pszichiátriai betegségekre, valamint humanizált állati modellekre terjedtek ki, jelenleg az emberi agy rendkívüli képességeinek neurobiológiai alapjait vizsgálja. Több mint 300 tudományos cikket publikált, 14 könyvet írt vagy szerkesztett, és több mint 20 szabadalom létrejöttében működött közre.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikust kutatásainak középpontjában az attoszekundumos fényimpulzusok előállítása és mérése áll. Eredményei nemcsak az elektronok működésének alaposabb megértéséhez járulnak hozzá, hanem új lehetőségeket nyitnak a modern elektronikai eszközök és adattárolási technológiák továbbfejlesztésében. Európában, Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában is jegyzett szabadalmak feltalálója; ezek közül több európai szabadalma ma is hatályban van Magyarországon. Munkája új dimenziókat nyit a kvantumfizika és a lézertechnológia világában.

Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogi és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese. Oktat, angol és magyar nyelven publikál, rendszeresen ad elő hazai és nemzetközi konferenciákon, az Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója. Tagja a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnökségének, tevékenységét 2016-ban NEW EUROPE 100 díjjal ismerték el. 2019 óta alelnöke, 2025 decemberétől pedig elnöke a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottságának. Tevékenysége európai uniós és nemzetközi szinten is meghatározó, munkájával a szerzői jogi policy alkotás élvonalába tartozik.

Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető docense, villamosmérnök és közgazdász. Közel 30 éve alakítja az autóipar jövőjét, több szabadalom társtulajdonosa. Vezetőként részt vett a ZalaZONE járműipari tesztpálya koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában, amely globális szinten egyedülálló kutatási és fejlesztési infrastruktúrát biztosít. Több mint 200 tudományos publikációja és a modern járműipari fejlesztésekben betöltött szerepe révén a hazai és nemzetközi autóipar meghatározó alakja - tájékoztatott az SZTNH.

(Forrás: MTI)

 

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com