Az Antarktisz melegedése komoly fenyegetést jelent a császárpingvinekre
A klímaváltozás hatására várhatóan legalább egyötödével csökken az Antarktisz hatszázezres császárpingvin-populációja az évszázad végére a madarak szaporodásában és táplálkozásában is fontos szerepet játszó tengeri jég kiterjedésének változásai miatt - sugallják egy új tanulmány eredményei.
A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmány szerint a fogyatkozás üteme eltérő lesz az egyes kolóniáknál, de az évszázad végére várhatóan mindegyiket eléri a populációcsökkenés. A jelentés készítői a császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) veszélyeztetett fajjá nyilvánítását sürgetik, annak ellenére, hogy a madarak 45 ismert kolóniájában 2050-re enyhe populációnövekedés várható a hanyatlás beindulása előtt. A kutatók szerint egy ilyen besorolás komoly turisztikai és halászati korlátozásokat vonna maga után.
A kutatócsoportot vezető Stephanie Jenouvrier, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa szerint a császárpingvinek teljes populációja valószínűleg 19-33 százalékkal fog visszaesni 2100-ra. A szakember szerint belátható időn belül a madarakat a kihalás veszélye fogja fenyegetni elterjedési területük jelentős részén.
Mint hozzátette, az antarktiszi Ross-tenger térségében élő császárpingvin-kolóniák a többiekhez képest talán később fogják megtapasztalni a populációcsökkenést, mivel ott aránylag még elég sok jeget találnak. A szakember szerint egy Ross-tengeri védett övezet kialakításával időt lehetne nyerni ahhoz, hogy megakadályozzák a pingvinek kipusztulását és életbe léptessék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket.
Bizonyos időközönként a császárpingvinek hónapokra elhagyják a kolóniát és az antarktiszi jégdzsungelt átszelve a nyílt víz felé veszik az irányt, hogy táplálékot gyűjtsenek fiókáiknak. Az állatok számára ilyenkor fontos a megfelelő kiterjedésű tengeri jég, amely menedéket biztosít nekik a ragadozók elől - adta hírül a BBC News.
Phil Trathan, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) munkatársa szerint egyelőre nem tudni, hogy a madarak képesek-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez azzal, hogy felmásznak a magasabb jégtömbökre. A szakember szerint a túl sok tengeri jég miatt a nőstényeknek messzebbre kell elmenniük zsákmányért, míg a túl kevés jég miatt a hullámok feldarabolhatják a kolóniákat tavasszal.
A műholdas mérések szerint az emelkedő globális hőmérséklet ellenére az antarktiszi tengeri jég téli kiterjedése növekedett az elmúlt telek során. A számítógépes előrejelzések szerint azonban ez a trend változni fog a jövőben az Antarktisz melegedésével.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-28089988)
MTI
A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmány szerint a fogyatkozás üteme eltérő lesz az egyes kolóniáknál, de az évszázad végére várhatóan mindegyiket eléri a populációcsökkenés. A jelentés készítői a császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) veszélyeztetett fajjá nyilvánítását sürgetik, annak ellenére, hogy a madarak 45 ismert kolóniájában 2050-re enyhe populációnövekedés várható a hanyatlás beindulása előtt. A kutatók szerint egy ilyen besorolás komoly turisztikai és halászati korlátozásokat vonna maga után.
A kutatócsoportot vezető Stephanie Jenouvrier, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa szerint a császárpingvinek teljes populációja valószínűleg 19-33 százalékkal fog visszaesni 2100-ra. A szakember szerint belátható időn belül a madarakat a kihalás veszélye fogja fenyegetni elterjedési területük jelentős részén.
Mint hozzátette, az antarktiszi Ross-tenger térségében élő császárpingvin-kolóniák a többiekhez képest talán később fogják megtapasztalni a populációcsökkenést, mivel ott aránylag még elég sok jeget találnak. A szakember szerint egy Ross-tengeri védett övezet kialakításával időt lehetne nyerni ahhoz, hogy megakadályozzák a pingvinek kipusztulását és életbe léptessék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket.
Bizonyos időközönként a császárpingvinek hónapokra elhagyják a kolóniát és az antarktiszi jégdzsungelt átszelve a nyílt víz felé veszik az irányt, hogy táplálékot gyűjtsenek fiókáiknak. Az állatok számára ilyenkor fontos a megfelelő kiterjedésű tengeri jég, amely menedéket biztosít nekik a ragadozók elől - adta hírül a BBC News.
Phil Trathan, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) munkatársa szerint egyelőre nem tudni, hogy a madarak képesek-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez azzal, hogy felmásznak a magasabb jégtömbökre. A szakember szerint a túl sok tengeri jég miatt a nőstényeknek messzebbre kell elmenniük zsákmányért, míg a túl kevés jég miatt a hullámok feldarabolhatják a kolóniákat tavasszal.
A műholdas mérések szerint az emelkedő globális hőmérséklet ellenére az antarktiszi tengeri jég téli kiterjedése növekedett az elmúlt telek során. A számítógépes előrejelzések szerint azonban ez a trend változni fog a jövőben az Antarktisz melegedésével.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-28089988)
MTI
Hozzászólások