Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál

Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál. Kutatók szerint több tízmillió szivacsot érinthetett az elhúzódó tengeri hőhullám - olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.A szivacsokat a szélsőségesen meleg óceáni hőmérséklet változtatta fehérré. A kutatók először májusban fújtak riadót, amikor Új-Zéland déli partjainál észlelték a kifehéredett tengeri szivacsokat.

Vizsgálatuk megállapította, hogy akár több tízmillió szivacs fehéredhetett ki.
   

"Tudomásunk szerint ez a legnagyobb mértékű szivacsfehéredés, amelyről egyetlen esemény során, különösen a hideg vizekben valaha beszámoltak" - idézte James Bell professzort, a Victoria Egyetem tengerökológusát a brit lap. A tengeri szivacsok a korallokhoz hasonlóan a velük szimbiózisban élő szervezetekre támaszkodnak, amelyek fotoszintetizálnak bennük, táplálékot biztosítanak, és alkalmanként elriasztják a ragadozókat.
    

Bár a fehéredés nem feltétlenül pusztítja el a szivacsokat, de elűzi ezeket az organizmusokat - csökkentve a szivacsok kémiai védekezőképességét és megfosztva őket a tápláléktól. Míg egyes fajok képesek felépülni a súlyos fehéredésből, Bell szerint vannak olyanok, amelyek nem. Robert Smith, az Otagói Egyetem oceanográfusa szerint Új-Zéland környékén két tengeri hőhullám miatt melegedett rekordhőmérsékletűre az óceán, egyes területeken a normálisnál öt fokkal volt melegebb.
    

"Új-Zéland északi és déli határainál az elmúlt 40 év leghosszabb és legerősebb tengeri hőhullámának lehettünk tanúi, amióta 1981-ben megkezdődtek az óceán hőmérsékletének műholdas mérései" - hangsúlyoza a tudós. Egyes területeken a tengeri hőhullám tavaly szeptemberben kezdődött, és csak most ért véget, 213 napig tartott - idézte fel megjegyezve, hogy ez meglehetősen szokatlan jelenség.
    

Smith szerint nehéz egy-egy hőhullámot az ember okozta éghajlati válságnak tulajdonítani, de az óceánok hőmérséklete világszerte emelkedik. "Az elmúlt évszázadban a tengeri hőhullámok gyakorisága, időtartama és intenzitása világszerte jelentősen megnőtt" - mondta. Az előrejelzések szerint ezek a hőhullámok a jövőben még szélsőségesebbek és hosszabbak lesznek. "Most bepillantást kaphatunk arról, hogy milyenek lesznek az óceánjaink a gyermekeink és az unokáink számára" - figyelmeztetett Smith.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com