Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában

Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról.A koponya egy hím Paranthropus robustushoz tartozik, mely a modern ember közvetlen ősének, a Homo erectusnak rokon faja. A két faj nagyjából egy időben élt, a Paranthropus robustus viszont korábban kihalt. A kutatók szerint nagyon izgalmas leletről van szó.
Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

"A legtöbb fosszilis lelet csak egy fog itt-ott, így nagyon ritka, hogy ilyet találunk, nagy szerencse" - mondta el a BBC-nek  Angeline Leece, a melbourne-i La Trobe Egyetem kutatója, aki megtalálta a koponya töredékeit 2018-ban a Johannesburgtól északra található Drimolan régészeti lelőhelyen.

    
Csupán néhány méterre találták attól a helytől, ahol 2015-ben egy gyermektől származó, hasonló korú Homo erectus koponyára bukkantak. A szakértők az elmúlt éveket az egyes darabok összeillesztésével és elemzéssel töltötték. Eredményeiket kedden publikálták a Nature, Ecology and Evolution című tudományos lapban.
    

A tudomány jelenlegi állása szerint három hominin (emberszerű) faj élt egy időben Dél-Afrikában egymással versengve. Egy ilyen koponya felfedezése az emberi családfán belüli "mikroevolúció" ritka példáját mutatja be - mondta Jesse Martin kutató. A Paranthropus robustusnak nagy fogai és kis agya volt, ellentétben a Homo erectussal, melynek fogai kicsik, agya nagy volt. Úgy vélik, az ősi faj étrendje főként kemény növényekből, például gumókból és kérgekből állt.
   

"Idővel a Paranthropus robustus valószínűleg úgy fejlődött, hogy képes legyen nagy erőt kifejteni a kemény  táplálék harapása és rágása során" - mondta Leece. A szakértők szerint lehetséges, hogy a klímaváltozás hatására nedvesebbé váló környezetben csökkent a fogyasztható élelem. A Homo erectus ellenben kisebb fogaival valószínűleg növényeket mellett húst is evett.     
    

"Ez a két, nagymértékben különböző faj eltérő evolúciós irányokat képvisel" - véli a szakértő. Leece hozzátette, bár végül az evolúciós versenyt a Homo erectus nyerte, a lelet alapján kétmillió évvel ezelőtt a Paranthropus robustus sokkal elterjedtebb volt a vidéken, mint a Homo erectus.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz ritka bolygóegyüttállását lehet majd megfigyelni a Fiastyúk csillaghalmaza alatt július 4-én, a hajnali égen.

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

http://ujhazak.com