Az interneten követhető a diákműhold útja

A nagyközönség is nyomon követheti az interneten az Európai Űrügynökség (ESA) oktatási-képzési céllal épített diákműholdjának, az ESEO-nak (European Student Earth Orbiter) az útját, amelynek fedélzetén magyar fejlesztésű műszerek is helyet kaptak.Zábori Balázs, az ESEO-TRITEL csapat vezetője az MTI-nek elmondta, hogy az http://eseo.ddns.net/ oldalon nyomon követhető, merre jár az ESEO műhold. Az Európai Űrügynökségnek és a rádióamatőrök munkájának köszönhetően követhető a műhold.

A térképes megjelenítésen látható pályájának vetülete, a műhold aktuális pozíciója, illetve koordinátái is.

    
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportjának honlapján olvasható beszámoló szerint az ESEO-n repülő, az MTA EK és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) által közösen fejlesztett TRITEL műszer, amely a műhold pályája mentén a kozmikus sugárzási környezetet vizsgálja majd, egyelőre még nem szolgáltat adatokat, a grafikonon látható pontok csupán a vételi időpontokat jelzik, az értékek pedig alapértelmezett értékek, fizikai tartalmuk még nincs.
    

Zábori Balázs tájékoztatása szerint a fő alrendszerek - köztük a BME által készített központi energiaelosztó rendszer - már rendben működnek, a többi alrendszer beüzemelése még folyamatban van. A kozmikus sugárzási környezetet mérő TRITEL műszer a tervek szerint 1-2 héten belül kezdi meg működését és várhatóan ugyancsak a következő hetekben indulhat el a BME hallgatóinak Langmuir-szonda (LMP) kísérlete is.
    

A csaknem félszáz kilogramm tömegű műholdat, amely 94 perc alatt kerüli meg egyszer a Földet, több mint 60 kisméretű műhold társaságában bocsátották fel a világűrbe 2018. december 3-án egy SpaceX hordozórakétán a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról. Zábori Balázs tájékoztatása szerint a diákműhold élettartama a tervek szerint 6 hónap lesz, annak egyszeri meghosszabbításáról annak függvényében döntenek majd, hogy milyen a mikroműhold állapota. Amikor véget ér az űreszköz küldetése, egy óriás napvitorla megnyitásával elindul a megsemmisítő mechanizmus. Ennek célja, hogy a műholdat szép lassan lefékezze annyira, hogy letérve pályájáról belépjen a Föld légkörébe és megsemmisüljön.
    

Az Európai Űrügynökség Oktatási Irodája által meghirdetett program keretében európai egyetemek több száz hallgatója dolgozott a műhold létrehozásán, a diákok részt vettek annak tervezésében, építésében, tesztelésében, fejlesztésében a SITAEL olasz űripari cég gondozásában. A program több mint tíz éve kezdődött.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com