Az önző embernek még a majom is hátat fordít

A kapucinus majmok előítéletet tanúsítanak azon emberek iránt, akik nem segítenek társaikon. A Nagy Britanniában végzett kísérlet azt veti fel, hogy az a képesség, mely által azonosítani tudjuk a nemkívánatos szociális mintákat, ősi evolúciós gyökerekkel rendelkezik. A Nature magazinban publikált kutatás szerint, a kapucinus majmos kísérleti csoportja elutasítóan viselkedett azokkal az emberekkel, akik bár valamilyen nyalánkságot ajánlottak fel a majmoknak, korábban aljas és fösvény magatartást tanúsítottak a majmok előtt.

James Anderson összehasonlító pszichológus, a Stirling-i Egyetem munkatársa szerint az emberek azok alapján építenek fel benyomásokat másokról, amit látnak és a kapucinus majmokkal végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy ez a készség más fajoknál is fennáll. Anderson azért a kapucinus majmokat választotta kísérletéhez, mert ez a faj rendkívüli szociális és együttműködési ösztönnel rendelkezik. A kísérletben résztvevő majmok megfigyelték, ahogy egy ember segít társának avagy elutasítja a segítségnyújtást, amint a partner egy játékot tartalmazó dobozt próbál kinyitni. Ezt követően mindkét ember jutalomfalatot ajánlott fel az állatnak, amely csak az egyiket fogadhatta el. A majmok kevésbé tettek különbséget aközött az ember között aki segítséget kért illetve, aki segítséget nyújtott. Jelentős preferencia mutatkozott azonban a segítségkérő és segítségnyújtást megtagadó egyén között: a fösvény viselkedést tanúsító ember egyértelműen kevésbé volt népszerű.

Annak érdekében, hogy megértsék a majmok motivációját, Anderson és csapata különböző forgatókönyvek szerint tesztelte a szituációt. A majmok nem tanúsítottak ellenszenvet azon emberek iránt, akik azért nem segítettek társuknak, mert épp saját dobozukkal voltak elfoglalva. Azokat azonban, akik készakarva elkerülték a segítségnyújtást, a majmok elkerülték.

Kiley Hamlin, a British Columbia Egyetem fejlődéspszichológus munkatársa szerint a segítségnyújtás határozott elutasítása annak a jele, hogy akivel szembenállunk veszélyes és negatív. Hasonló eredményeket kaptak korábbi, csimpánzok illetve hároméves gyermekek körében végzett kísérletek során. Hamlin szerint a kapucinus-kísérlet eredménye a viselkedésmintát illetően egyértelműen evolúciós eredetre utal.
Az ehhez hasonló kutatásokat általában emberszabásúak körében végzik, ám a jelen kísérlet alapján következtetni lehet arra, hogy ez a szociális kölcsönhatás a változó agyméretű és kognitív képességű állatok esetében is felléphet.

Ugyanakkor Jennifer Vonk összehasonlító pszichológus, az Oakland-i Egyetem munkatársa arra hívja fel a figyelmet, hogy további kutatások szükségesek e téren. Nem szabad túlságosan messzemenő következtetéseket levonni a kísérlet alapján arról, hogy a majmok mennyiben fogják fel az emberi viselkedésmintákat. Vonk ellenvetése ugyanis az, hogy a fenti kísérletben a segítséget kérő, a majmok által preferált ember egy, a számukra érdeklődét kiváltó tárgy (a játékot tartalmazó doboz) birtokosa is volt egyben. Vonk szerint érdekes lenne megfigyelni más szociális egyedeket - például kutyákat -, vagy akár olyan nem szociális egyedeket, mint a medve, hogy a társadalmi interakciók megfigyelése alapján irányítják-e viselkedésüket.

Forrás: www.scientificamerican.com