Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program
Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.
A Nusser Zoltán akadémikus által irányított NAP 3.0 konzorciumban 10 intézmény - köztük a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK), a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Nyírő Gyula OPAI - összesen 38 kutatócsoportja dolgozott együtt.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásával megvalósuló program az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig az agykutatás teljes spektrumát lefedte a molekuláris folyamatoktól az idegrendszer működését szabályozó hálózatok vizsgálatáig. A résztvevő kutatócsoportok célja az idegrendszer normál működésének megértése, valamint a neurológiai és pszichiátriai betegségek kialakulásában szerepet játszó sejtes és hálózati folyamatok feltárása volt.
A program nemzetközi súlyát jelzi, hogy a kutatók 389 közleményt jegyeztek a legmagasabb (D1) kategóriájú, és 473-at Q1-es besorolású szakfolyóiratokban, többek között a Science, a Nature Communications és a Nature Neuroscience hasábjain.
A kiemelt eredmények között említették az ELTE etológusainak a kutyák viselkedésével kapcsolatos, a Science-ban publikált felfedezéseit, valamint a HUN-REN KOKI kutatóinak munkáját, akik egy korábban ismeretlen, a jutalmazórendszerben kulcsszerepet játszó agytörzsi területet azonosítottak. A felfedezést ugyancsak a Science publikálta.
Szintén a KOKI munkatársai tárták fel a COVID-19 fertőzés idegrendszeri hatásait, eredményeik rávilágítottak a mikrogliális diszfunkció kialakulására, valamint a gyulladt agyterületeken megfigyelhető szinapszisvesztés és mielinkárosodás összefüggéseire. A HUN-REN TTK-ban pedig az ADHD neurobiológiai hátterét vizsgálták serdülők körében, különös hangsúlyt helyezve az alvás élettani szerepére.
A kutatás kimutatta, hogy az alvás alatti NREM (non-REM) lassú hullámaktivitás érzékenyen tükrözi az ADHD súlyosságát, és gyógyszeres kezelés mellett normalizálódik. A program során több új együttműködés is létrejött a konzorciumi intézmények között, amelyek olyan társadalmi és orvosbiológiai szempontból kiemelkedően fontos problémák megoldását célozzák, mint például az Alzheimer-kór korai diagnosztikája vagy az agyi iszkémiában szerepet játszó terápiás célpontok azonosítása.
A kutatások számos esetben elősegítették az állatkísérletekből származó eredmények humán klinikai hasznosítását is. A NAP 3.0 hivatalosan 2026. augusztus 31-én zárul, a program eredményeit pénteken mutatták be az Agykutatás Hete országos rendezvénysorozat keretében az ELTE Lágymányosi Campusán a konzorcium vezetői és kutatói.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások