Bódis László: idén is pályázhatnak a magyar egyetemek nemzetközi projektjeik megvalósításához a HU-rizont programban

Ismét pályázhatnak a magyar egyetemek nemzetközi projektjeik megvalósításához a HU-rizont programban, amelyre idén 8 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta el Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.Bódis László felidézte, hogy 2022 év végén hozta meg Brüsszel azt a diszkriminatív döntést, amely a magyar hallgatókat és kutatókat kizárta az európai együttműködési programokból. Ekkor született meg itthon az a döntés, hogy a hallgatói mobilitás területén és a kutatók számára elindítanak egy-egy nemzetköziesítési programot. Ezekre már tavaly lehetett pályázni, azóta pedig elindultak a nyertes kutatási projektek.

Elmondta, hogy a HU-rizont programot nagy érdeklődés kísérte: 112 projektjavaslatot nyújtottak be az egyetemek, amelyből 30-at tudtak támogatni úgy, hogy az eredetileg tervezett 8 milliárd forintról 12 milliárd forintra emelték fel a támogatási keretet.

"A programnak köszönhetően olyan együttműködések tudtak elindulni magyar egyetemek és a világ legjobb egyetemei között, amelyekre még mi magunk sem számítottunk" - mondta Bódis László.

Példaként említette az Óbudai Egyetemet, amely a Stanford Egyetemmel és a szingapúri egyetemmel közös kutatási projektjében az orvostechnológia területén robotikát mesterséges intelligenciával kapcsol össze.

Beszámolt arról, hogy a programra idén is 8 milliárd forint áll rendelkezésre, de nagy érdeklődésre számítanak a magyar egyetemek részéről, ezért ezúttal is nyitottak arra, hogy igény esetén megemeljék a rendelkezésre álló keretet.

Az idei HU-rizont pályázat újdonságának nevezte, hogy a külhoni területekről két felsőoktatási intézmény, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is pályázhat a forrásokra.

Tájékoztatása szerint május 23-ig lehet benyújtani a pályázatokat és várhatóan október-november körül születik döntés a nyertes projektekről, amelyek 2026. január 1-jével indulhatnak el.

Az értékelési szempontokat ismertetve elmondta: a program három fókuszterületén - ez a digitalizáció, az egészséges élet és a zöld átállás - egy-egy kiváló tudósokból álló grémium fogja értékelni a pályázatokat. A benyújtott projektek felét nemzetközi szakértők is értékelik majd.

Kitért arra, hogy az értékelés során kiemelt szempont, hogy a kutatásnak milyen gazdasági és társadalmi hatása várható, a másik értékelési szempont pedig az lesz, hogy az a nemzetközi intézmény, amellyel együttműködne a magyar egyetem, hol áll az egyetemi rangsorban.

"Abban vagyunk érdekeltek, hogy a top százas egyetemekkel dolgozzanak együtt a magyar intézmények" - hangsúlyozta.

A programok, amelyeket a HU-rizont programból támogatnak, "mind-mind hozzásegítenek ahhoz, hogy a hazai egyetemek tovább meneteljenek előre a nemzetközi globális rangsorokban" - fogalmazott Bódis László. A cél az, hogy 2030-ra legyen magyar felsőoktatási intézmény a világ 100 legjobb egyeteme között - hangsúlyozta.

Bódis László a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kitért arra is, hogy tavaly 35 milliárd forintnyi program indult el a nemzetköziesítés támogatása érdekében, ennek része volt egyebek mellett a HU-rizont program és a Pannónia program is.
Ezek a magyar programok azt a célt is szolgálják, hogy kipótolják az űrt, amelyet a Brüsszeli döntés eredményezett - tette hozzá. Kérdésre válaszolva ugyanakkor hangsúlyozta:

"az Erasmus+ és a Horizon Europe program a magyar hallgatók és kutatók jogos jussa, ezekről nem mondunk le, és küzdünk azért, hogy Brüsszel visszaengedjen minket ezekbe".

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

A Tioaceton a világ legbüdösebb szaga

A Tioaceton a világ legbüdösebb szaga

Tudományos érdekességek, amelyekről talán még nem hallottál.

Egy újonnan felfedezett gombafaj változtathatja zombivá a pókokat

Egy újonnan felfedezett gombafaj változtathatja zombivá a pókokat

Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán történt a megdöbbentő felfedezés.

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Meglepő faj uralkodhat az ember után a Földön

Tim Coulson professzor állt elő a megdöbbentő elmélettel.

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ig Nobel-díjat ért a felfedezés, amely szerint az emberek is képesek lehetnek a fenekükön keresztül lélegezni

Ezeket az elsőre vicces, de elgondolkodtató kutatásokat díjazták az idén.

Agresszívvá tesz a hőség

Agresszívvá tesz a hőség

A kutatások szerint rossz hatással van az emberek viselkedésére a kánikula.

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

A sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt forog egyre lassabban a Föld.

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Ha jól alakulnak a klinikai vizsgálatok, akkor akár már 2030-ra megjelenhet a készítmény.

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A University College London kutatócsoportjának tanulmánya szerint a szülőktől örökölt gének nagy valószínűséggel hozzájárulnak a gyerek oktatási eredményeihez.

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

Furcsa összefüggést vettek észre a svédországi Lund Egyetem kutatói.

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

http://ujhazak.com