Bódis László: százmilliárd forintra emelkedik a HUN-REN támogatása
2027 végéig 100 milliárd forintra emelkedik a HUN-REN - Magyar Kutatási Hálózat éves költségvetési támogatása, ebből az idei évtől jelentős béremelés valósul meg - jelentette ki az innovációért felelős helyettes államtitkár csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Bódis László azt mondta, a kormány elkötelezte magát amellett, hogy a Magyar Kutatási Hálózat fejlesztését a következő években nagyon jelentős erőforrásokkal támogatja.
A kutatóhálózat feladata, hogy olyan témákkal foglalkozzon, amelyek a magyar társadalom és gazdaság számára kiemelkedően fontosak - közölte a politikus, példaként említette az állategészségügyi kérdéseket, az energiarendszerek ügyét és az új technológiákat.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, a magyar tudósok mindig is világhírűek voltak. Szellemi kapacitásban nincs hiány, ezt úgy kell megszervezni, hogy ebből minél több társadalmi és gazdasági hatás jöhessen létre. A kormány feladata, hogy ehhez pénzügyi és infrastrukturális erőforrásokat biztosítson.
Az erőforrások növelése határozottan a teljesítményhez kapcsolódik. A kormányzat és a kutatási hálózat vezetése megállapodik azokban a legfontosabb témákban, amelyekkel mindenképpen foglalkozni kell, de emellett marad mozgástér arra, hogy a kutatók által felvetett témák is megjelenjenek - tudatta Bódis László.
A helyettes államtitkár kifejtette, a doktori képzések legfontosabb célja, hogy minél több tehetséges fiatalt forduljon a kutatás, az innováció irányába. A doktori tanulmányokat kezdő fiatalok jelentős része az egyetemeken, kutatóintézetekben vagy az iparban szeretne fejlesztőmérnökként dolgozni.
Jelentősen megemelték az ösztöndíjakat és összekapcsolták a doktori képzéseket azokkal a kutatási programokkal, amelyek projektalapon finanszíroznak. Ezekben legalább 600 ezer forint bruttó fizetést kell biztosítani a doktori hallgatóknak, és a doktori ösztöndíjakat is 60 százalékkal megemelték az idei évtől.
A doktoranduszoknak új vállalkozásfejlesztési program indult az idei évtől, amely segítséget nyújt ahhoz, hogy azokat a tudományos eredményeket, melyek a laborban létrejönnek, minél nagyobb részben sikeres vállalkozásokon keresztül a piacra vigyék - közölte Bódis László.
Magyarországon az elmúlt tíz évben megháromszorozták a kutatás-fejlesztési befektetéseket és több mint kétszeresére emelkedett az e területen dolgozók száma - mondta, hozzátéve: a cél a top tízbe kerülni ezen a területen 2030-ig.
Bódis László az M1 műsorában kitért arra is, hogy a HUN-REN idei évre tervezett költségvetése 48,5 milliárd forint volt. Az idei büdzsé 18 milliárd forinttal nő, ennek döntő részét béremelésre fordítják. A következő években egészen 100 milliárd forintra emelkedik a költségvetés, amely - teljesítményhez kapcsoltan - további bérfejlesztésre teremt lehetőséget.
A mostani béremeléssel sikerült elérni a bruttó 800 ezer forintos kutatói átlagbért, amely 2027-re az egymillió forintot is meghaladhatja. 2030-ra a magyar kutatói bérek versenyképessé válhatnak a nemzetközi bérekkel összevetve, erre azért van szükség, hogy a kutatók ne menjenek el Magyarországról, illetve a tehetségeket ide lehessen vonzani - hangsúlyozta a politikus.
A kutatási hálózat finanszírozásáról kötött megállapodásban a teljesítmény értékelésére szolgáló mutatók között szerepel a tudományos publikációk mennyisége, az elért eredmények alapján bejegyzett szabadalmak, az ezeket hasznosító vállalkozások száma, és az is, hogy megrendelőként, együttműködő partnerként mennyi ipari vállalkozás érkezik a HUN-REN-hez - ismertette a helyettes államtitkár.
A politikus kiemelten fontosnak tartja a kutatási hálózat nemzetközi együttműködéseit, melyeket nem kizárólag Nyugat-Európa, hanem az Egyesült Államok és Kelet-Ázsia irányába is bővíteni kell.
(Forrás: MTI)
Bódis László azt mondta, a kormány elkötelezte magát amellett, hogy a Magyar Kutatási Hálózat fejlesztését a következő években nagyon jelentős erőforrásokkal támogatja.A kutatóhálózat feladata, hogy olyan témákkal foglalkozzon, amelyek a magyar társadalom és gazdaság számára kiemelkedően fontosak - közölte a politikus, példaként említette az állategészségügyi kérdéseket, az energiarendszerek ügyét és az új technológiákat.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, a magyar tudósok mindig is világhírűek voltak. Szellemi kapacitásban nincs hiány, ezt úgy kell megszervezni, hogy ebből minél több társadalmi és gazdasági hatás jöhessen létre.
Az erőforrások növelése határozottan a teljesítményhez kapcsolódik. A kormányzat és a kutatási hálózat vezetése megállapodik azokban a legfontosabb témákban, amelyekkel mindenképpen foglalkozni kell, de emellett marad mozgástér arra, hogy a kutatók által felvetett témák is megjelenjenek - tudatta Bódis László.
A helyettes államtitkár kifejtette, a doktori képzések legfontosabb célja, hogy minél több tehetséges fiatalt forduljon a kutatás, az innováció irányába. A doktori tanulmányokat kezdő fiatalok jelentős része az egyetemeken, kutatóintézetekben vagy az iparban szeretne fejlesztőmérnökként dolgozni.
Jelentősen megemelték az ösztöndíjakat és összekapcsolták a doktori képzéseket azokkal a kutatási programokkal, amelyek projektalapon finanszíroznak. Ezekben legalább 600 ezer forint bruttó fizetést kell biztosítani a doktori hallgatóknak, és a doktori ösztöndíjakat is 60 százalékkal megemelték az idei évtől.
A doktoranduszoknak új vállalkozásfejlesztési program indult az idei évtől, amely segítséget nyújt ahhoz, hogy azokat a tudományos eredményeket, melyek a laborban létrejönnek, minél nagyobb részben sikeres vállalkozásokon keresztül a piacra vigyék - közölte Bódis László.
Magyarországon az elmúlt tíz évben megháromszorozták a kutatás-fejlesztési befektetéseket és több mint kétszeresére emelkedett az e területen dolgozók száma - mondta, hozzátéve: a cél a top tízbe kerülni ezen a területen 2030-ig.
Bódis László az M1 műsorában kitért arra is, hogy a HUN-REN idei évre tervezett költségvetése 48,5 milliárd forint volt. Az idei büdzsé 18 milliárd forinttal nő, ennek döntő részét béremelésre fordítják. A következő években egészen 100 milliárd forintra emelkedik a költségvetés, amely - teljesítményhez kapcsoltan - további bérfejlesztésre teremt lehetőséget.
A mostani béremeléssel sikerült elérni a bruttó 800 ezer forintos kutatói átlagbért, amely 2027-re az egymillió forintot is meghaladhatja. 2030-ra a magyar kutatói bérek versenyképessé válhatnak a nemzetközi bérekkel összevetve, erre azért van szükség, hogy a kutatók ne menjenek el Magyarországról, illetve a tehetségeket ide lehessen vonzani - hangsúlyozta a politikus.
A kutatási hálózat finanszírozásáról kötött megállapodásban a teljesítmény értékelésére szolgáló mutatók között szerepel a tudományos publikációk mennyisége, az elért eredmények alapján bejegyzett szabadalmak, az ezeket hasznosító vállalkozások száma, és az is, hogy megrendelőként, együttműködő partnerként mennyi ipari vállalkozás érkezik a HUN-REN-hez - ismertette a helyettes államtitkár.
A politikus kiemelten fontosnak tartja a kutatási hálózat nemzetközi együttműködéseit, melyeket nem kizárólag Nyugat-Európa, hanem az Egyesült Államok és Kelet-Ázsia irányába is bővíteni kell.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások